Mi a MIS-C (sokszervi gyulladás)?
A MIS-C a koronavírus-fertőzés kései szövődményeként jelentkező gyulladásos autoimmun reakció. A MIS-C tüneteinek megjelenésekor a betegek már nem fertőzők, ugyanakkor antitest-vizsgálatokkal legtöbbször igazolható a korábban lezajlott fertőzés. Ez a kései szövődmény kb. 4-5 héttel a fertőzést követően jelentkezik.
Mit jelent a MIS-C elnevezés?
A MIS-C elnevezés (Multysystem Inflammatory Syndrome in Children), Amerikából származik, de használják még a PIMS (Pediatric Multisystem Inflammatory Syndrome) megnevezést is. A betegség magyarul koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladásként ismert.
- Kapcsolódó: A koronavírus tünetei és súlyossága gyerekeknél
Mikortól jelentették az első sokszervi gyulladásos betegeket?
A The Lancet brit orvosi folyóirat MIS-C-t összefoglaló írásából az derül ki, hogy az Egyesült Királyságból 2020. április végén érkeztek az első jelentések, majd Olaszországból, Franciaországból és az Egyesült Államokbeli számoltak be arról, hogy a Kawasaki-szindrómához hasonló megbetegedések ütötték fel a fejüket jelentős számban.
Hány éves korban alakulhat ki MIS-C (koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás)?
Összességében jellemzően a 9-14 éves korosztályban figyelhető meg a koronavírus-fertőzés utáni sokszervi gyulladás. A WHO esetdefiníciója a 19 évesnél fiatalabbakat, míg az Egyesült Államokbeli US Center for Disease Control and Prevention (CDC) a 21 évnél fiatalabbakat jelöli meg a MIS-C fő korosztályaként.
Milyen gyakori a MIS-C (sokszervi gyulladás) előfordulása?
A MIS-C szerencsére nagyon ritka. A Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Egyetem (RCPH) közleménye szerint a koronavírus-fertőzésen átesett gyermekek kevesebb mint 0,5 százalékában fordul elő. Ugyanakkor nagyon kevés esetben a MIS-C súlyos is lehet.
Miért nehéz a MIS-C, a sokszervi gyulladás felismerése?
Jelenleg nincs olyan teszt, amely egyértelműen kimutathatná, hogy a gyermeknek koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladása van. Éppen ezért óriási az orvosok felelőssége a MIS-C diagnosztizálásakor (amiben a klinikai tünetek összessége és a laboreredmények segítenek), hogy a háttérben álló egyéb betegségeket kizárhassák- hangsúlyozta nemrégiben dr. Constantin Tamás (a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika Reumatológiai részlegének vezetője), aki egy webinárium keretében osztotta meg az orvoskollégákkal és a szülőkkel a MIS-C-vel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A helyzet azért sem egyszerű, mert a MIS-C aspecifikus tüneteket produkál, ezek részben átfedést mutatnak az úgynevezett Kawasaki-szindrómában megfigyelhetőkkel. Emellett úgy tűnik, hogy a koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás egy színes és sokféle tünetet mutató betegség, amit egy széles spektrumon helyezhetünk el. Mivel egyre több információ áll a rendelkezésünkre, az orvosok tudása is egyre finomodni fog a betegséggel kapcsolatban. Ezt segíti az a tény is, hogy Magyarországon a Népegészségügyi Központ jelentési kötelezettséget írt elő a MIS-C esetében is.
Milyen kritériumokhoz köti WHO a MIS-C (sokszervi gyulladás) betegséget?
A MIS-C nemzetközileg elfogadott esetdefiníciója még fejlődik-olvashatjuk szintén a The Lancet című orvosi lapban. Ugyanakkor a WHO, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is kidolgozott egy esetdefiníciót.
A WHO kritériumai a következők:
– Több, mint 3 napja fennálló láz
Az alábbiak közül pedig legalább 2 tünet megtalálható a páciensnél:
– Kiütés vagy kétoldali (nem gennyes) kötőhártya-gyulladás
– Hipotenzió (vérnyomás-csökkenés) vagy sokk
– Miokardiális diszfunkció (szívizom kóros működése)
– Koagulopátia (vérzékenység ) igazolása laborértékek alapján
– Akut gasztrointesztinális tünetek (hányás, hasmenés, hasi fájdalom) és ezekhez társuló
– emelkedett gyulladásos értékek továbbá
– egyéb más mikrobális eredetű gyulladás hiánya valamint
– a COVID-19-fertőzés vagy a COVID-19-ben szenvedő betegekkel való valószínűsíthető kapcsolat igazolható.
Milyen tünetei lehetnek a sokszervi gyulladásnak?
Klinikai tünetek tekintetében a Kawasaki-szindrómához hasonló tüneteket lehet felfedezni, ám míg a Kawasaki a kisebb gyermekek betegsége, a sokszervi gyulladás elsősorban a tinédzser korosztályt érintő betegség.
A Kawasaki-szindrómához képest nagyobb a gyulladásos markerek emelkedése, és betegek több mint 80 százalékánál a szív komoly érintettsége is kialakul.
A MIS-C, azaz a koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás tünetei:
- Vezető tünete minden esetben a nagyon magas, akár 2-3 napig tartó láz
- Nem váladékozó kötőhártya-gyulladás
- Kiütések testszerte (a gyerekek felénél megfigyelhető)
- Duzzadt nyaki nyirokcsomó
- A szájnyálkahártya és az ajkak gyulladása (piros, repedezett ajkak, málna/epernyelv)
- Duzzadt kezek és lábak
- Légúti tünetek: nehézlégzés, köhögés, torokfájdalom
- Hasi fájdalom, hasmenés, hányás, étvágytalanság
- Neurológiai tünetek: fejfájás, szédülés, aluszékonyság/letargia
- Szív, keringés érintettsége
Milyen kezelés szükséges a MIS-C esetében?
A betegség kezelésében nagyon fontos az időfaktor, mert gyorsan romlik a gyermek állapota. Gyanú esetén mihamarabb keressünk fel egy gyermeksürgősségi ambulanciát, hogy igazolt MIS-C esetén aztán megkezdődhessen a célzott terápia.
A MIS-C esetében multidiszciplináris megközelítésre van szükség, ami többféle szakember (intenzív terápiás szakorvos, kardiológus, reumatológus és hematológus) összehangolt munkáját igényli.
A pácienst nagydózisú immunglobulin terápiában részesítik, illetve különféle szteroid készítmények jöhetnek szóba. Szerencsére a gyulladásos tüneteket általában 1-3 napon belül sikerül kontrollálni, a gyerekek jól reagálnak a kezelésre. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy a MIS-C súlyosan érintheti a szívizmot és a koszorúsereket is, vérnyomás-csökkenéshez is vezethet, ami viszont a szervek vérkeringését fogja rontani. Ez esetben már keringés-és légzéstámogatásra is szüksége lehet a páciensnek.
A gyógyulást követően további gyógyszeres kezelésre lehet szükség, és rendkívül fontos a kardiológiai utánkövetés is.
Felhasznált szakirodalom:
Kapcsolódó cikkek
