A méhlepényhez számos kultúrában különféle szokások társulnak, nem véletlenül: a méhlepény egy ideiglenes szerv, ami a hólyagcsírából alakul ki, azaz lényegében a méhlepény ugyan azokból a gyökerekből származik, mint a magzat, talán ez a magyarázata annak, hogy egyes kultúrák miért nevezik a baba ikertestvérének. A méhlepény már a beágyazódás után elkezdi kialakulását, és a terhesség 14-16. hetére fejlődik ki véglegesen.
A méhlepény legfontosabb feladata, hogy oxigénnel és tápanyagokkal lássa el a magzatot. Ezen kívül olyan hormonokat is termel, amelyek segítenek fenntartani a terhességet és a méhet is segíti felkészíteni a szoptatásra és szülésre is.
- Kapcsolódó: Nem mindegy, hol tapad meg a méhlepény
A méhlepény oxigént és tápanyagot szállít a magzatnak az anya felől. A méhlepény ellenanyagokat is eljuttat a magzathoz az anyától. A magzat felől pedig salakanyagot szállít. A méhlepény létfontosságú kapcsolat az anya és magzat között. A méhlepényen át káros anyagok (drog, nikotin, alkohol) is átjuthatnak a magzatba. A köldökzsinór kapcsolja össze a méhlepényt és a magzatot.
Miután a magzat megszületik, a méhlepénynek is meg kell születnie. Ez általában magától meg is történik, a szülés után nagyjából fél óra múlva. Fontos és ezért ellenőrzik is, hogy a méhlepény egyben szülessen meg, ha nem így történik, akkor a fertőzésveszély miatt a bennmaradt lepényszöveteket el kell távolítani. A méhlepénynek egyedi mintázata van, de minden méhlepényben felfedezhető a fa motívum. Ha kórházban történik a szülés, akkor általában nem lehet hazavinni a méhlepényt, de megnézni azért általában lehet.
(Cikk forrása: thebump.com)
Kapcsolódó cikkek
