Az azonalli.hu-n múlt hónapban jelent meg Vági Márton cikke, Miért nekem kell fizetnem azt, ha te gyereket akarsz? címmel. A cikkhez nagyon sok hozzászólás érkezett, legutóbb Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a g7.hu-n fejtette ki véleményét a témában. Ezt a cikket foglaljuk most össze.
A kormány juttatásokkal támogatja a gyerekvállalást, nem biztos, hogy oda születnek meg a (kormány által áhított) gyerekek, ahol valóban felelősséggel és megfelelő anyagi háttérrel fel is tudják nevelni őket – írja Vági Márton. A gyereknevelés anyagi támogatása helyett miért nem az adókat csökkentik, az oktatást és az egészségügyet fejlesztik? Vági szerint azok vannak büntetve (kinézik a társadalomból, nem támogatják a lakásvásárlását, hitelét), akik nem akarnak gyereket, miközben a gyermektelen bevételeinek jelentős részét is elvonják adó címen. Hozzáteszi, hogy “A túlnépesedett világon miért nem annak jár “jutalom”, aki nem hoz a világra egy újabb szén-dioxidot kibocsátó, komoly ökológiai lábnyommal bíró embert? A soha meg nem születő utódom ökológiai lábnyoma nulla lesz.”
Utóbbira reflektálva Banyár József szerint nem a fejlett világban kell küzdeni, így nem is Magyarországon. A túlnépesedés elsősorban nem a fejlett világban probléma, sőt, ezekben az országokban éppen az ellenkezője igaz.
A Corvinus docense szerint attól, hogy az állam erősen támogatja a gyermeknevelést, az még nem válik jutalmazottá, csak kevésbé veszteségessé: a gyereknevelés csúnyán fogalmazva “rossz üzlet” még mindig abból a szempontból, hogy a gyerekre fordított szülői idő azt jelenti, hogy legalább egyikük hosszú ideig nem szerez jövedelmet. Akiktől pedig elvon az állam, az nem büntetést kap, hiszen gazdasági szempontból még így is jól jár a gyermeket nevelőkhöz képest.
“A gyermekesek (főleg az anya gyermeknevelés miatt kieső járuléka miatt) kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a gyermektelenek, miközben a nyugdíjat lehetővé tévő “beruházást”, vagyis a gyermeknevelést a gyermekesek tették meg” – írja Banyár.
Azzal ő is egyetért, hogy elképzelhető, hogy vannak, akik azért vállalnak több gyereket, mert végül a szaldó a támogatásokkal pozitív lesz, sőt még az is lehet, hogy közöttük akadnak, akik nem megfelelően nevelnek, “éppen mert ők is képzetlenek, s nem megfelelő mintákat adnak át gyermekeiknek (hanem azokat, amiket ők is kaptak, s ami miatt a szegénységben rekedtek)”, erre azonban a folyamatos ellenőrzés és a jogosultsági kritériumok pontos megfogalmazása jelenthetne megoldást. Banyár szerint a gyermeknevelés hasznát azoknak kellene megkapniuk akik hozzájárultak ehhez a befektetéshez. “Másképp: a fenti “előfinanszírozásos technika” helyett az “utófinanszírozás” híve vagyok, amit elsősorban azáltal lehet elérni, hogy a felnevelt gyermekek száma és képzettsége alapján jutnának nyugdíjhoz az emberek.”
Forrás: g7.hu
Kapcsolódó cikkek
