Bár sok elméletet írtak már a dühkitörésekről általában, az alábbiakban olyan tényleges empirikus megállapítások következnek, amelyek meglephetik az olvasót. Kis szerencsével felkészültebb leszel, amikor legközelebb nemet mondasz arra a bizonyos édességre. A hisztit különböző érzelmi állapotok okozhatják.
A kutatók egy serdülőkorúakból álló klinikai mintát és egy klaszterelemzésnek nevezett statisztikai eljárást használtak arra, hogy megkülönböztessék, mikor éreztek a gyerekek dühöt és mikor szorongást. Míg egyes megállapítások nem meglepőek (pl. a sikoltozás erősebben társul a dühhöz, mint a szorongáshoz), mások azok voltak. Az adatok például arra utaltak, hogy a fejcsóválás és a vetkőzés a szorongással, a járkálás pedig a dühvel volt összefüggésben. Talán a legfontosabb, hogy a szülőknek azt kell leszűrniük, hogy a hiszti nem mindig kizárólag a düh kifejeződése.
Egy átlagos dühroham körülbelül 3,5 percig tart
Legalábbis egy 24 gyermekből álló klinikai kutatás szerint. A kutatásban összesen 330 dührohamot vizsgáltak meg, az átlagos dühroham 3 perc 24 másodpercig tartott (a maximum 27 perc volt). A kutatók továbbá azt találták, hogy az agresszív viselkedés a dühkitörés előrehaladtával egyre kisebb valószínűséggel fordult elő. Bár a dühroham sosem lesz könnyű egy szülőnek, némi vigaszt jelenthet a tudat, hogy viszonylag gyorsan véget ér.
A súlyos hiszti a depresszió jele lehet
Bár a legtöbb gyermek időről időre enyhe vagy közepes dühkitöréseket produkál, a depresszió kritériumainak megfelelő gyermekek nagyobb valószínűséggel alkalmaznak erőszakot tárgyakkal, más emberekkel, sőt önmagukkal szemben is. Ehhez a tanulmányhoz óvodáskorú gyermekeket vizsgáltak. Ezt azért fontos megjegyezni, mert ez azt jelenti, hogy az eredmények leginkább az “átlagos gyerekekre” lesznek alkalmazhatóak.
Már az óvodáskorú gyermekek is képesek az érzelmi állapotok önszabályozására
Bár igaz, hogy a kisgyermekek gyakran sokkal erősebb érzelmi állapotokat élnek át, mint a felnőttek, egyes óvodások képesek arra, hogy érzelmi önszabályozási képességeikre támaszkodva minimalizálják vagy megelőzzék a dühkitöréseket.
Figyelemre méltó, hogy ebben a tanulmányban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez az óvodások tudatos döntése lenne. A szülőknek inkább arra kellene törekedniük, hogy a gyerekek már korán elsajátítsák az érzelmi önszabályozás készségét, hogy enyhítsék a szorongató élmények hatását, amelyek egyébként hisztit válthatnak ki.
A nyelvi készségek kapcsolatban állnak a hiszti súlyosságával
A kutatók 1-3 éves gyermekek nyelvi készségeinek vizsgálták. Bizony, a kisebb kifejező szókinccsel rendelkező gyerekek súlyosabb dühkitöréseket produkáltak. A súlyos hiszti kockázatuk körülbelül duplája volt, mint az átlagos nyelvi képességekkel rendelkező társaiké.(Cikk forrása: psychologytoday.com)
Kapcsolódó cikkek
