A kötődés hiánya
A filmekben gyakran úgy ábrázolják, hogy a szülő és az újszülött között már az első pillanatban különleges kötelék alakul ki. A valóság azonban sokszor más: vannak, akiknek napokra, hetekre vagy akár még több időre van szükségük ahhoz, hogy igazán közel kerüljenek a kisbabájukhoz. A szakértők szerint ez teljesen normális, és semmit nem mond el arról, milyen szülők leszünk – fejtette ki cikkében a Thebump.com.
Nem mindenkinél alakul ki rögtön az a bizonyos mindent felülíró érzés, és emiatt sok friss szülő bűntudatot, szorongást vagy szégyent él át.
Pont mint a szerelemnél. Lehet, hogy valaki első látásra beleszeret a párjába, más csak hónapok múltán érzi meg, hogy szerelmes lett. Így van ez a babákkal is. Ha te sem érzed még azt a kapcsolatot, amiről annyit hallani, fontos tudnod: nem vagy egyedül, és nem csinálsz semmit rosszul. A kötődés kialakulásának nincs előre meghatározott menetrendje. Adj időt magadnak, és haladj napról napra.

Nincs pontos ideje, jön, amikor készen állsz (Forrás: Getty Images)
Miért fontos?
„A szeretetteljes kötődés éppolyan lényeges elem a túlélésünkhöz, mint az alapvető fizikai szükségleteink” – mondja Carrie Krawiec családterapeuta.
Ez segít abban, hogy a gyermek megtapasztalja: a szülő elérhető, reagál a szükségleteire, megvigasztalja és megvédi őt. Innen kapja meg azt a biztonságos hátteret, amelyből később bátran fedezheti fel a világot, próbálgathatja a képességeit, és fokozatosan önállóvá válhat.
A kötődés azonban nemcsak a baba számára fontos. A szülőknek is segít eligazodni ebben a hatalmas élethelyzet-változásban. A gyermeknevelés tele van örömteli és nehéz pillanatokkal egyaránt, a kialakuló kapcsolat pedig erőt adhat a kihívásokkal teli napokon is.
Hogyan alakul ki?
A szakértők szerint a kötődés többnyire nem valamilyen tudatos erőfeszítés eredménye, hanem a mindennapi gondoskodás során épül fel. Az ölelés, a ringatás, a mosoly, az éneklés, a szemkontaktus, a babával való beszélgetés vagy éppen a bőrkontaktus mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolat fokozatosan elmélyüljön.
Ahogy egyre jobban megismered a babád jelzéseit, ő pedig megtapasztalja a szeretetedet és gondoskodásodat, a kötődés is egyre erősebbé válik. Ez egy kölcsönös folyamat, amely lehet azonnali, de akár lassabban kibontakozó is.
„Fontos tudni, hogy a kötődés nem feltétlenül úgy néz ki, mint a filmekben” – hangsúlyozza Vanessa Houdek klinikai szakpszichológus.
Teljesen normális, ha a kötelék csak napokkal vagy hetekkel a szülés után kezd igazán kialakulni. A baba ugyanis tulajdonképpen egy új ember az életünkben, akit időbe telik megismerni.
A szakértő szerint különösen igaz ez az örökbefogadó szülőkre, a béranya segítségével szülővé vált családokra vagy a nem szülő partnerre. Náluk gyakran hosszabb időt vesz igénybe a kötődés kialakulása, de ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolat később ne lehetne ugyanolyan erős.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az újszülött eleinte kevés visszajelzést ad. Sok szülő számára nehéz lehet úgy folyamatosan adni a szeretetet és figyelmet, hogy ezért cserébe még nem kap mosolyt, nevetést vagy szemkontaktust. Ahogy azonban a baba fejlődik, egyre több ilyen visszajelzés érkezik, ami tovább mélyíti a kapcsolatot.
Mi nehezítheti a kötődés létrejöttét?
Számos tényező lassíthatja ezt a folyamatot. Ilyen lehet egy különösen hosszú, fájdalmas vagy traumatikus szülés, illetve az is, ha az újszülött egészségügyi problémák miatt hosszabb időt tölt újszülött intenzív osztályon.
A hasfájás, az etetési nehézségek, a kialvatlanság és a folyamatos kimerültség szintén megnehezíthetik a kapcsolódást.
Emellett a szülés utáni hangulatingadozás, a tökéletes anya képe, a megfelelési kényszer vagy a szülés utáni depresszió is hatással lehet a kötődésre.
Ha a szomorúság, a reménytelenség vagy a szorongás tartósan jelen van, és akadályoz a mindennapokban, érdemes segítséget kérni nőgyógyásztól, gyermekorvostól vagy mentális egészségügyi szakembertől.
Ha úgy érzed, készen állsz a kötődésre, de nem tudod, hogyan közelíts jól a babádhoz, alkalmazd az alábbiakat, tetszőleges sorrendben és rendszerességgel.
1. Teremts minél több testi kontaktust
„A kötődés a különféle érintések során alakul ki” – mondja Pierrette Mimi Poinsett gyermekorvos. Naponta néhány perc bőrkontaktus, illetve az, ha a babát a mellkasodra fekteted, sokat segíthet. A hordozás szintén jó lehetőség a közelség megteremtésére.
2. Használd ki az etetések idejét
Akár szoptatsz, akár cumisüvegből etetsz, próbáld ezt az időt kizárólag a babára fordítani. Ne tévézz, ne telefonálj. Nézz a pici szemébe, mosolyogj rá, beszélj hozzá. Ezek az apró pillanatok erősítik a kapcsolatot.
3. Beszélj hozzá minél többet
Lehet, hogy furcsának tűnik egy újszülötthöz beszélni, de a babák imádják a szüleik hangját. Meséld el neki, mit csinálsz éppen pelenkázás vagy fürdetés közben, mintha egy beszélgetést folytatnátok.
4. Figyelj a légzésére
Vanessa Houdek azt javasolja, hogy időnként tartsd magadhoz a babát, és figyeld meg a légzésének ritmusát. Akár megpróbálhatod összehangolni a saját légzésedet az övével, vagy végezhetsz néhány lassú, mély légzőgyakorlatot is. Ez segíthet megélni a közös pillanatokat.
5. Játssz az arckifejezéseiddel
Carrie Krawiec szerint a kedves mimika (méghozzzá a túlzóan kedves) segíti a baba érzelmi fejlődését. Ha sír vagy megijed, reagálj együttérző arckifejezésekkel. Ebből azt tanulja meg, hogy megérted az érzéseit, és számíthat rád.
6. Játsszatok együtt
Bár egy újszülött még nem sokat „játszik”, a közös éneklés, mondókázás vagy mesélés már ebben az életkorban is fontos. Soha nem túl korai elkezdeni ezeket a közös tevékenységeket.
7. Adj időt magadnak is
Amikor egy kisbaba minden percben igényli a figyelmedet, könnyű kimerülni. Kérj segítséget a partneredtől vagy a családtagoktól, és teremts időt a feltöltődésre. Minél kipihentebb és nyugodtabb vagy, annál könnyebben tudsz kapcsolódni a babádhoz.
Az egész folyamatban a legfontosabb, hogy ne ostorozd magad. Teljesen természetes, ha időre van szükséged ahhoz, hogy beleszokj az új szerepedbe. A kötődés nem egyetlen nagy pillanatban születik meg, hanem sok száz apró ölelésből, etetésből, vigasztalásból és együtt töltött percből épül fel.