Gyerek

5:1 szabály a gyereknevelésben: így működik ez a módszer

A módszer lényege, hogy a negatív interakciókat pozitívakkal egyensúlyozza. De hogy működik az a gyakorlatban?
2026. Július 12.
(Kép forrása: Getty Images)

(Kép forrása: Getty Images)

Mi is az az 5:1 szabály?

Az 5:1 szabályt eredetileg nem egy gyereknevelési megközelítésként találták ki: a módszert, eredetileg John Gottman pszichológus fejlesztett ki, házaspárok számára. Gottman, aki kutatásainak és munkájának nagy része a kapcsolatokra és a házasságokra összpontosított, azt találta, hogy a legtartósabb kapcsolatokban minden negatív interakcióra nagyjából öt pozitív interakció jut.

Egy gyermekpszichológus a szülő-gyermek interakciókkal kapcsolatban vizsgálta ezt az elvet, írja az everymum. Carla Allan, az Egyesült Államokban élő klinikai pszichológus a Verywell Family magazinnak elmagyarázta, hogy a módszer a gyereknevelésben azt jelenti, hogy észrevesszük, mikor csinálják jól a gyerekek a dolgokat, és nem csak közbelépünk, ha valami rosszul sül el. Tehát lényegében, hogy a negatív visszajelzésekre, kritikákra jussanak pozitív visszajelzések, kedves szavak, ölelések.

„Amikor a szülők következetesen alkalmazzák az 5:1 szabályt, ezzel példát mutathatnak az érzelmi szabályozásról, csökkenthetik a családi stresszt, és segíthetnek erősíteni a gyerekekben a bizalmat és az ellenálló képességet” – mondta el Allan. Hozzátette, hogy ugyan eleinte kínosnak, erőltetettnek vagy akár butaságnak is tűnhet ennek az aránynak a gyakorlása, de jelentős előnyei lehetnek.

Egy másik pszichológus, Nina Kaiser szintén beszélt a témáról a Verywell Family magazinnak, aki az 5:1 módszer alkalmazását a bankszámlára történő befizetések hasonlatával szemléltette. „Rendszeresen be kell fizetnünk az erős kapcsolat fenntartása érdekében, hogy legyen tartalék, amikor kifizetésekre van szükségünk korrekciók formájában” – magyarázta a szakértő az oldalnak.

Hogyan próbáld ki a módszert?

Az elmélet gyakorlati alkalmazása nem állandó számolgatásokból áll, csupán annyit jelent, hogy próbáljunk meg törekedni arra, hogy észrevegyük a pozitív, jó dolgokat, amiket a gyerekek tesznek, és azt, mikor jól teljesítenek olyan dolgokban, mint például a tanulmányaik, az otthoni segítség, vagy éppen a testvéreikkel való békés közös játék.

A szakértő szerint különösen azokat a mindennapi dolgokat próbáljuk meglátni, amelyek gyakran észrevétlenek maradnak. Egy példája szerint, ha mondjuk azt veszed észre, hogy sokat kell korrigálnod a gyerekek viselkedését, például, ha a testvérek veszekednek, próbáld meg kiemelni azokat a pillanatokat is, amikor jól szoktak kijönnek egymással, vagy szépen tudnak együtt játszani.