Egy új tanulmány szerint a Covid-19 mRNS-vakcinák két dózisú immunizálási ütemezése végső soron hasonló antitestválaszokat stimulál a terhes, a szoptató, és nem terhes, reproduktív korú nőknél – de a legfontosabb antitest funkciók lassabban indulnak el a terheseknél, és a szoptató nőknél az első dózist követően.
A kutatás, amelyet a Massachusettsi Általános Kórház kutatói vezették, és a Science Translational Medicine című folyóirítban publikáltak, rámutat arra, hogy mennyire fontos a Covid-19 mRNS vakcinák első és második adagjának ajánlott ütemezését követni a terhes és szoptató nőknél, a teljes immunitás biztosítása érdekében – írja a medicalxpress.com.
“Úgy döntöttünk, hogy elvégezzük ezt a tanulmányt, hogy valós adatokat tudjunk adni arról, hogyan reagálnak a terhes és szoptató nők a Covid-19 vakcinákra, mert őket kihagyták a kezdeti oltási vizsgálatokból” – idézi a portál Dr. Andrea Edlowt, a tanulmány társszerzőjét, a Massachusettsi Általános Kórház anyai-magzati gyógyítás orvosszakértőjét, a Harvard Orvosi Iskola szülészeti, nőgyógyászati és reproduktív biológia adjunktusát.
A kutatók több mint 100 nőnél vizsgálták meg az oltás utáni immunválaszokat, köztük terhes, szoptató, és nem terhes nőknél.
A tanulmány során kifejezetten az egyének antitest titereket (az antitest koncentrációja avérben), az Fc-receptor kötési képességét és működését vizsgálta a Covid-19 elleni oltás után. Az Fc-receptorok kötési képessége az antitesteknek azon képessége, hogyan kötődnek az immunsejteken és a szöveteken található Fc-receptorokhoz. Az Fc-receptorok kötése kritikus fontosságú a sejtek aktiválásához a Covid-19-et okozó vírus elleni küzdelemben, a méhlepény szöveti szintjén pedig az anyai antitestek a magzathoz való átvitelében játszik kulcsszerepet az Fc-receptorok kötése.
A kutatók úgy találták, hogy az Fc-receptorok kötési képessége és más kulcsfontosságú antitestfunkciók lassabban alakultak ki a terhes és a szoptató nőknél, mint azoknál, akik nem voltak terhesek. Tovább azt, hogy a második vakcinadózis kulcsfontosságú volt az antitestek teljes megkötéséhez és működőképességéhez.
A tanulmányban feltárták a terhes és szoptató nők oltásra adott válaszainak legfőbb különbségeit. A szoptató nőknél nagyobb volt az NK sejtek aktivitása az oltás után, mint a terhes nőknél. Ezek a sejtek kulcsszerepet játszanak a veleszületett immunválaszban azzal, hogy elpusztítják a vírussal fertőzött sejteket. “Azt találtuk, hogy a második vakcina vagy emlékeztető dózis kritikus volt a jól működő antitestek jelenléte szempontjából a szoptató anyák vérében és anyatejében” – mondta el Edlow. A kutatók megerősítették a korábbi tanulmányaik eredményeit is, miszerint a magas funkcionalitású anyai antitestek áthaladnak a köldökzsinóron, így immunvédelmet nyújtanak az újszülöttnek.
A tanulmány azt is feltárta, hogy az mRNS-1273 (Moderna) és a BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) vakcinák által kiváltott antitestválaszok eltérőek voltak, és a Moderna által kiváltott antitestválasz fókuszáltabb és összehangoltabb volt a vizsgálatban résztvevők körében. Mindazonáltal mindkét vakcina nagyon hatékony antitestválaszt váltott ki.
Kapcsolódó cikkek
