- A várandósság alatt megnő a szervezet vasigénye, de nem mindegy, hogy a hiány megelőzéséről vagy egy már kialakult vashiány kezeléséről van szó.
- A terhesvitamin vastartalma nem feltétlenül elegendő a célzott vaspótláshoz, és a felszívódást más ásványi anyagok is befolyásolhatják.
- A túlzott vasbevitel sem veszélytelen: a megfelelő készítményről és adagolásról laboreredmények alapján érdemes orvossal egyeztetni.
Több vasra van szükség a várandósság alatt
A terhesség alatt jelentősen változik a szervezet működése: nő a vér mennyisége, miközben a fejlődő magzat és a méhlepény számára is szükség van vasra. A vas többek között a hemoglobin képzésében vesz részt, amely az oxigén szállításáért felelős. Ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, először a vasraktárak ürülhetnek ki, később pedig vérszegénység is kialakulhat. Ezért a megfelelő vasbevitelre már a hiányállapot megjelenése előtt érdemes figyelni.
A WHO a várandósság alatt a vashiány és az anyai vérszegénység megelőzésére napi 30–60 milligramm elemi vas bevitelét javasolja, folsavpótlással együtt. Fontos azonban, hogy ez megelőzésre vonatkozó ajánlás: ha már kialakult a vashiány vagy a vérszegénység, annak kezelése más kérdés.
Több vasra van szükség a várandósság alatt (Fotó: Pexels/Matilda Wormwood)
A terhesvitamin nem biztos, hogy elég
A terhesvitaminok célja általában az, hogy több, a várandósság alatt fontos vitamint és ásványi anyagot egyetlen készítményben biztosítsanak. A vas is gyakran szerepel az összetevők között, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy a készítmény célzott vaspótlásra is alkalmas.
Nemcsak az számít ugyanis, hogy van-e vas a készítményben, hanem az is, hogy mennyi és milyen formában.
A WHO által javasolt 30–60 milligramm elemi vas olyan mennyiség, amelyet nem szabad a terhesvitaminokban található, általában többféle tápanyag mellett biztosított vasmennyiséggel azonosítani. Az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok mennyiségére vonatkozó szabályozás összetett; a vasnál a magyar hatóság 45 mg-ban maximalizálja a vastartalmat. Ebből azonban még nem következik, hogy minden terhesvitamin tartalmazza is ezt a mennyiséget.
Tehát jegyezzük meg: a terhesvitamin és a célzott vaspótlás feladata nem feltétlenül ugyanaz.
A felszívódás sem mindegy
A vas hasznosulását nemcsak a bevitt mennyiség befolyásolja. Az is számíthat, hogy milyen más tápanyagokkal és ásványi anyagokkal együtt kerül a szervezetbe. A terhesvitaminok pedig éppen azért különlegesek ebből a szempontból, mert egyszerre többféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.
A kalcium például rontja a vas felszívódását, ezért, ha mindkettő pótlására szükség van, ajánlatos a bevitelük időzítésére is figyelni. A vas felszívódását emellett az étrend egyes összetevői és más ásványi anyagok – például a magnézium – is befolyásolhatják, ezért nem mindegy, hogy egy célzott vaspótlást milyen más készítményekkel együtt alkalmazunk.
Ez nem azt jelenti, hogy a kalciumot, a magnéziumot vagy más fontos tápanyagokat kerülni kellene a várandósság alatt. Éppen ellenkezőleg: ezeknek is megvan a maguk fontos szerepe. A lényeg inkább az, hogy a különböző tápanyagok pótlását nem tanácsos egyetlen készítményben, illetve egy időpontban bevenni, különösen akkor, ha célzott vaspótlásra is szükség van.
Ezért sem biztos, hogy egy minden fontos vitamint és ásványi anyagot egyszerre tartalmazó terhesvitamin ugyanazt a célt szolgálja, mint egy kifejezetten vaspótlásra alkalmazott készítmény.
Erről is egyeztessünk orvosunkkal vagy egy gyógyszerésszel!
Más a megelőzés, és más a kezelés
Nem ugyanaz a helyzet, amikor egy kismama szeretné megelőzni a vashiány kialakulását, mint amikor egy laborvizsgálat már igazolja a hiányt vagy a vashiányos vérszegénységet.
Fontos tudni, hogy a vashiány nem feltétlenül jár azonnal vérszegénységgel. Előfordulhat, hogy először a vasraktárak csökkennek, és csak később változik meg a vérkép. A fáradtság, hajhullás vagy gyengeség pedig önmagában nem bizonyítja, hogy vashiány áll a háttérben, hiszen a várandósság alatt számos más okból is jelentkezhetnek hasonló panaszok.
Ha viszont a laboreredmények hiányállapotot mutatnak, már nem érdemes pusztán arra hagyatkozni, hogy a terhesvitamin úgyis tartalmaz egy kis vasat. Ilyenkor az orvosnak kell döntenie a szükséges, célzott vaspótlásról, figyelembe véve a kapott értékeket, a hiány mértékét és az egyéni körülményeket.
Ne vigyük túlzásba!
A vaspótlásnál az sem cél, hogy valaki saját döntése alapján minél több vasat fogyasszon. A nagyobb mennyiség emésztőrendszeri panaszokat, például hányingert, hasi diszkomfortot vagy székrekedést is okozhat, ami a várandósság alatt különösen kellemetlen lehet. Ezért nem célszerű több vasat tartalmazó készítményt egyszerre szedni vagy a terhesvitamin adagját önállóan megemelni.
A kiegyensúlyozott étrend természetesen fontos része a megfelelő vasbevitelnek: húsok, halak, tojás, hüvelyesek és teljes értékű gabonák is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne alakuljon ki vashiány, de pusztán étrenddel nem lehet célt érni.
A legfontosabb, hogy a terhesvitamin és a vaspótlás közé ne tegyünk egyenlőségjelet. A vasat is tartalmazó terhesvitamin hozzájárulhat a napi vasbevitelhez, de nem jelenti azt, hogy minden esetben elegendő a várandósság megnövekedett vasigényének fedezésére.
Ezért a kérdés nem egyszerűen az, hogy „van-e vas a terhesvitaminban?”, hanem az, hogy az adott kismama szervezetének mennyi vasra van szüksége, mennyit tud hasznosítani, és szükség van-e ezen felül célzott vaspótlásra.
Kapcsolódó cikkek
