- A visszatérő hasfájás gyerekkorban gyakran nemcsak a hasat érinti: az érintett fiatalok több mint 80 százaléka más testrészen is fájdalmat tapasztalt.
- A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a stressz, a szorongás és az iskolai zaklatás is összefügghet a tartós panaszokkal.
- A kezeletlen probléma hosszú távon ronthatja az életminőséget, megfelelő segítséggel azonban eredményesen kezelhető.
Ha egy gyerek rendszeresen hasfájásra panaszkodik, a szülők természetesen elsősorban valamilyen testi betegségre gondolnak. Ha a vizsgálatok nem mutatnak ki szervi eltérést, könnyű megnyugodni, pedig érdemes tovább keresni a panaszok hátterét: a stressz, a szorongás és akár az iskolai zaklatás is összefügghet a tartós fájdalommal.
Nem mindig szervi baj okozza a hasfájást (Forrás: Getty Images)
A visszatérő hasfájás más testrészek fájdalmával is együtt járhat
A Semmelweis Egyetem kutatói egy országos, reprezentatív vizsgálatban 522, tizenegy és tizennyolc év közötti magyar diák adatait elemezték. A kutatás a funkcionális hasi fájdalomzavarral élő fiatalokra összpontosított. Ez olyan visszatérő vagy tartós hasfájást jelent, amely mögött nem mutatható ki olyan szervi betegség, amely megmagyarázná a panaszokat.
Az eredmények szerint az érintett serdülők fájdalma nem korlátozódik csupán a hasukra. A vizsgált fiatalok 80,6 százaléka legalább két különböző testtájon érzett fájdalmat, és több mint felük, 54,8 százalékuk nem is a hasát nevezte meg elsődleges fájdalomforrásként. A leggyakrabban fejfájásról, ízületi fájdalomról és hátfájásról számoltak be.
A panaszok sokaknál nem átmenetiek: a résztvevők több mint felénél legalább egy éve fennállt a fájdalom. A kutatók szerint a folyamatot akár egy korábbi fertőzés vagy gyulladás is elindíthatja. Ha azonban a fájdalom tartósan fennmarad, és stressz, szorongás vagy más lelki megterhelés társul hozzá, az idegrendszer fájdalomérzékelése fokozatosan érzékenyebbé válhat.
Ilyenkor már olyan hétköznapi testi folyamatok is fájdalmat válthatnak ki, amelyek normális esetben nem okoznának kellemetlenséget. Ilyen lehet például az étkezés utáni emésztés. Ez az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy a fájdalom miért húzódhat el, és miért jelentkezhet idővel több testrészen is.
Mi állhat a visszatérő hasfájás hátterében, ha nincs újabb szervi eltérés?
A visszatérő hasfájásnál ezért nem elég kizárólag azt vizsgálni, hogy van-e valamilyen emésztőrendszeri probléma. Arra is érdemes figyelni, hogy a gyermeknek fáj-e más testrésze, és mióta tartanak a panaszai.
„Ha egy iskolás gyermeknek fáj a hasa, akkor érdemes lehet mélyebbre ásni és megnézni, hogy van-e esetleg máshol is fájdalma. Mert ha van, akkor felmerül, hogy a fájdalom nem egy szervi probléma tünete, hanem egy összetett fájdalombetegség része. Még akkor is, ha régebben diagnosztizáltak nála valamilyen szervi problémát, például lisztérzékenységet vagy Crohn-betegséget, mert nem biztos, hogy még mindig az okozza a panaszokat” – mondja dr. Major János, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa, a Bethesda Gyermekkórház Fájdalomkezelő Centrumának vezetője.
Ez nem jelenti azt, hogy a szervi betegségek lehetőségét figyelmen kívül lehet hagyni. A visszatérő fájdalmat minden esetben érdemes orvossal kivizsgáltatni, akkor is, ha korábban már született valamilyen diagnózis.
Az iskolai stressz és a zaklatás is összefügghet a gyerekkori hasfájással
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a funkcionális hasi fájdalomzavarral élő fiatalok gyakrabban számoltak be iskolai nehézségekről is. Közülük többen érezték úgy, hogy túl sok a számonkérés, nincs elegendő nyugalom az osztályteremben, vagy igazságtalanul bánnak velük a tanárok. Az iskolatársak általi kirekesztés és bántalmazás szintén gyakoribb volt ebben a csoportban.
A kutatók a fiatalok életminőségét is megvizsgálták. Nemcsak a fizikai állapotukat vették figyelembe, hanem az érzelmi jóllétüket, a társas kapcsolataikat és az iskolai teljesítményüket is. A kérdések között szerepelt például, hogy a gyerek mennyire gyakran érez félelmet, szomorúságot vagy dühöt, vannak-e alvási nehézségei, illetve mennyire tud beilleszkedni a kortársai közé.
Az iskolai mindennapoknál azt is vizsgálták, mennyire tudnak figyelni a tanulók, lépést tartanak-e a tananyaggal, és mennyit hiányoznak a fájdalom vagy az orvosi vizsgálatok miatt.
Az eredmények szerint a funkcionális hasi fájdalomzavarral élő serdülők valamennyi vizsgált területen rosszabb életminőségről számoltak be. A fiatalok 14,5 százalékánál az összesített életminőség olyan alacsony volt, amely már klinikailag is kiemelkedően rossznak számít.
Különösen fontos megállapítás, hogy a verbális bántalmazás, például a csúfolás, a gúnyolódás és a sértegetés is összefüggött azzal, hogy valaki ebbe a súlyosan érintett csoportba tartozott. A fájdalom a mindennapokat is megnehezítette: az érintett gyerekek több tanítási napot hiányoztak, és gyakrabban használtak rendszeresen fájdalomcsillapítót.
Mikor kell orvoshoz fordulni visszatérő hasfájás esetén?
A kutatók szerint a tartós fájdalmat nem szabad egyszerűen a gyerekkor velejárójának tekinteni. Ha a háttérben álló kiváltó vagy fenntartó tényezők nem szűnnek meg, a panaszok akár felnőttkorban is megmaradhatnak. Ez hosszú távon az életminőséget és a mindennapi működést is jelentősen ronthatja.
„A szülők gyakran elbagatellizálják a problémát és azt mondják, majd elmúlik, kinövi a gyerek. A gond az, hogy azok a tényezők, amelyek a fájdalmat kiváltják vagy fenntartják, nem feltétlenül szűnnek meg maguktól” – mondja dr. Ádám Szilvia, a tanulmány utolsó szerzője, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának docense.
A jó hír, hogy a probléma megfelelő segítséggel eredményesen kezelhető. A kutatók szerint olykor már egy iskolaváltás vagy egy rövid pszichoterápia is sokat segíthet. A gyerekkorban megkezdett fájdalomterápiás kezelés pedig csökkentheti annak esélyét, hogy a fájdalom tartóssá váljon, vagy felnőttkorban is visszatérjen.
A szülőknek tehát érdemes komolyan venniük a visszatérő panaszokat, és nemcsak arra figyelniük, hogy hol fáj a gyermeküknek, hanem arra is, mi történik vele az iskolában, a baráti kapcsolataiban és a mindennapokban.
Kapcsolódó cikkek
