Magyarországon a pedagógusellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak – derül ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-TUDOK oktatáskutató cég által végzett kutatásából, írja a hvg.hu.
Az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár – derül ki a kutatásból. Iskolapszichológus, ifjúság- és családvédelmi felelős, szociálpedagógus pedig az iskolák több mint felében nincs.
Nemcsak pedagógushiány van, de a meglévő pedagógusok túlterheltek is: átlagosan 42,48 órát dolgoznak hetente, ebből átlagosan 27 a tanórai tanítás.
A pedagógushiányt minden iskola a maga módján próbálja megoldani, van ahol pályakezdőkkel, gyakornokokkal, máshol a pedagógiai asszisztens tanít vagy a meglévő tanárok helyettesítenek.
A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek a pótmegoldások sem állnak rendelkezésre. A hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely és negyven százalék feletti a fluktuáció.
Bár nagy a pedagógushiány, maga az oktatási rendszer kifejezetten pazarló: sok a kisiskola, nagy mennyiségű a tananyag és sok a tantárgy. Az általános iskolák esetében különösen jelentős a kisméretű (150 fő gyereklétszám alatti) iskolák aránya, minden második iskola tartozik ebbe a csoportba.
Egy hatékonyabb rendszer felé való elmozdulást azonban gátolja a pedagógusok alacsony mobilitása, rugalmatlansága is. Inkább gyerekfelügyel a kötelező órakeretét ki nem töltő szakos tanár, minthogy áttanítson egy másik iskolába – derül ki a kutatásból.
A pedagóguspálya kevés fiatalt vonz, az elöregedés már nem jövőbeli probléma. A pedagógusképzésben végzettek csak alig valamivel több mint harmada (37%-a) helyezkedett el a szakmájában. Ennek fő oka az alacsony fizetés. A pedagógusok bére jóval alacsonyabb, mint a diplomások bére, 66 százaléka. Erre a pedagógus-életpályamodell bevezetése sem jelentett megoldást, olyannyira, hogy nem az innovatív, korszerű tevékenységeket díjazza, hanem az érettségi elnököket, szakfelügyelőket és vezetőket, valamint a hátrányos helyzetű iskolákban tanítókat kompenzálja (mindennemű elvárás nélkül).
“A magyar rendszer tehát pazarló, mivel az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább és így potenciálisan minőségibb munkaerő opciója helyett” – állapítja meg a kutatás. Az oktatáskutatók szerint biztosítani kellene megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, minőségi pedagógusképzésre és szalmai függetlenségre lenne szükség.
Forrás: hvg.hu
Kapcsolódó cikkek
