Komoly probléma a mikroműanyagoké, de hogy mennyire, és, hogy pontosan milyen károkat okoz a szervezetünkben, azt még nem tudjuk teljes mélységében. Néhány hatása már most is ismert, ezeket gyűjtötte össze a Másfélfok, írja a Telex.
A szervezetünkbe bekerülő mikroműanyagok 90 százaléka ki is ürül onnan, azonban ez önmagában nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkoznunk a problémával.
A tüdőbe való bekerülése például növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. “A kutatók daganatos betegségben szenvedőktől származó tüdőszövet-mintákat vizsgálva megállapították, hogy a 114 szövetminta 87%-a cellulóz- vagy műanyagszálat tartalmazott, vagyis ezek az anyagok nemcsak bejutnak a szervezetbe légzés útján, hanem fel is halmozódnak ott” – írja a Másfélfok.
“Annyi bizonyos, hogy a mikroműanyagok nagy felülete oxidatív stressz és gyulladások kialakulását okozhatja a szervezetünkben. A műanyagok károsíthatják továbbá az immun- és az idegrendszert. A tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, rosszabb esetben érelzáródás is kialakulhat”- áll a Másfélfok cikkében.
Már a csecsemők szervezetében is vannak mikroműanyagok
A mikroműanyagok felhalmozódása már csecsemőkorban megkezdődik. Az, hogy mennyi mikroműanyag kerül a babák szervezetébe, nagyban függ attól, hogy mennyi ideig és hogyan sterilizálják a cumisüveget, de attól is, hogyan melegítik és rázzák fel annak tartalmát.A mikroműanyagnál kisebb, a 100 nanométeres méretet sem elérő műanyag részecskék akár a bőrön keresztül is bejutnak a szervezetünkbe. Hogy mit okoznak, arról azonban semmit nem tudunk. Egy nanoanyagokkal foglalkozó tudós, Roman Lehner szerint “úgy keresünk tűt a szénakazalban, hogy a tű úgy néz ki, mint a széna”. Lehner szerint viszont egyelőre nincs ok komolyabb aggodalomra, mert a mikro- és a nanoműanyagok mennyisége a környezetben (még) nem éri el azt a szintet, ami már veszélyt jelenthetne az emberi egészségre. Azonban kizárólag rajtunk múlik, hogy elérjük-e ezt a szintet.
Forrás: Telex.hu