A nagycsoportos fiúk magabiztosan veszik birtokba a csoportszobát, a lányok pedig, mint megannyi kis gazdasszony, rendezkednek, tereferélnek. Nyoma sincs a tavalyi félénkségnek, anyahívogatásnak.
Testi fejlődés, mozgás
Változatos erőpróbák
A legtöbb ötéves még gömbölyű pocakkal, párnás kézzel-lábbal, megható babafizimiskával boldogítja környezetét. Néhány kiskoma azonban már ebben a korban nyúlánk lesz, a szülők legnagyobb kétségbeesésére: hogy lehet ilyen vékony ez a kölyök! Aggodalomra semmi ok: a gyerekek ilyenkor kezdenek “belenőni” az iskoláskorba, arányaik fokozatosan átalakulnak. A fej mérete a testhez képest csökken, az arc is szélesedik a fogváltás miatt. Mozgásuk sokkal felszabadultabbá válik.Az egykor annyira vonzó zsírpárnácskák helyét jó teherbíró képességű izmok veszik át. Az ötéves szinte teljesen ura a mozgásának. Ha már első éveiben is engedélyezték neki az erőpróbákat, és nem féltették túlságosan a balesetektől, mostanra komoly tapasztalatokra tehetett szert.A mozgást élvező és gyakorló hatéves képes arra, hogy kapaszkodás nélkül fölmásszon a mászóka fokain, hogy egyedül hajtsa a hintát, rollerezzen, és pótkerék nélkül biciklizzen. A lépcsőn már lefelé is tud futni, páros lábbal ugrál, és előfordulhat, hogy visszaüti a habteniszlabdát. (Ezt csak akkor fogjuk megtudni, ha van annyi türelmünk, mint egy adogatógépnek.) Ha akadnak körülötte nagyobbak, nem könnyű lebeszélni a korcsolyázásról. A vállalkozás nincs halálra ítélve: igazán csak gyakorlás kérdése, hogy ezek a mozgásformák is sikerüljenek. Ugyanez vonatkozik az úszásoktatásra, amelynek tulajdonképpen most – és nem előbb – jön el az ideje.Keze is egyre ügyesebb: már apróbb gyöngyöket is fölfűz egy alkalmas zsinórra, és próbálkozik a cipőkötéssel. Megfelelő ollóval vágni is tud. Szeret rajzolni, színezni, egyre ritkábban “megy ki a vonalból”. Az igyekvőbb nemcsak írást utánzó firkára képes, hanem addig zaklatja a felnőttet, míg az meg nem tanít neki néhány valódi betűt. Sok gyerek már iskoláskor előtt is le tudja írni a saját nevét. Előbb egyenként ismeri fel a betűket, az összeolvasás későbbi fejlemény.
Gondolkodás
Úton a szabályok felé
A nagyóvodás egyre több szabályszerűséget ismer fel és használ nap mint nap. Képes a tárgyakat csoportosítani, sőt tízes számkörben számolni is – ha van mit. Tíz korongot gond nélkül megszámol, el is vesz belőle ötöt, ha úgy akarjuk, ám ha zsebre vágjuk a korongokat, fejben számolással általában nem sokra jut. Nem baj, hiszen van még egy rettentően hosszú év az iskolakezdésig. A számolást a legtöbbjük élvezi, jól boldogul a dobókockával, és képes annyit lépni a társasjáték mezőin, ahányat dobott. A játékszabályokat azonban még nem tekinti sérthetetlennek, különösen akkor, ha saját győzelme az áhított cél.Lehet, hogy már felsorolja a hét napjait, de csak egy nappal képes előre tervezni. A napszakok megismerése nem okoz gondot, a mutatós órán is tájékozódik, de csak nagyjából. Szinte szívja magába az információkat, egyre több olyan kérdésre számíthatunk, amire magunk sem tudjuk a választ. Nem árt beszerezni egy gyermeklexikont: szülő, gyerek sokat tanulhat belőle.Szókincse hatalmas, nyelvi fordulatokat is használ – főleg, ha a környezetében élő felnőttek is változatosan beszélnek, és az esti mese is rendszeres, igényes. Néhány adatot megtanul saját magáról: nevét, lakóhelyét el tudja mondani, és az életkorában sem bizonytalan.
Társas kapcsolatok
Barátból ellenség, és újra barátA nagyóvodásnak számtalan barátja van. Kialakulhatnak mélyebb kapcsolatok is, de nem ritka, hogy elég egy kisebb összetűzés, és az örök barátságnak két perc alatt vége szakad. Természetesen ugyanennyi idő szükséges ahhoz, hogy a cimboraság helyreálljon. Egyre fontosabbá válnak a gyerekek közti kapcsolatok, előtérbe kerül az együttes élmény. A nagyóvodások kifejezetten igénylik egymás társaságát, a csoportban hagyományok, “folytatásos” játékok alakulnak ki, ezeket nem lehet akárkivel játszani, csak a csoporttársakkal.Ebben az életkorban jelenik meg az együttérzés képessége még az egykéknél is: a gyerek valóban szomorú lesz, ha valakit sírni lát, és vigasztalni próbálja. Képes belátni, ha hibázott. Nem ritka, hogy a családban tapasztalható feszültségek, komolyabb problémák miatt önmagát vádolja. Bizonyos dolgokért felelősséget vállal (növények, állatok ellátása), de még szüksége van a felnőtt támogatására.
Meglepő, milyen sokat jelent egy év a gyerekek fejlődésében
Jellemző!!!
A képernyő vonzásában
A tévé ma már életünk része. Száműzhetjük otthonunkból, de talán jobb, ha megtanulunk bánni vele. A gyerekek a tévézési szokásokat is szüleiktől tanulják. Ha csak egy ember is van a családban, aki rendszeresen csatornaváltóval a kezében üldögél a képernyő előtt, hogy találjon “valamit”, ő is unaloműzőnek fogja használni a tévét, és bekapcsolja, mielőtt egy percig is gondolkodna azon, mi mást csinálhatna ezen kívül.A tévénézés jó dolog is lehet. Vannak műsorok, amelyek segítenek megérteni a világot, és akár saját érzelmeinket. A szülő feladata tehát, hogy jól válasszon a kínálatból, és lehetőleg a gyerekkel együtt üljön a tévé elé, hogy megbeszéljék a látottakat. Vannak csatornák, ahol többnyire ártalmatlan műsort szolgáltatnak, de ezeket is ellenőrizni kell. A természetfilmes adókról sokan úgy gondolják, hogy csupa szépet és jót közvetítenek, pedig a kínálat nagy része valódi akciófilm, a természetben megnyilvánuló agresszióról, tragédiákról, katasztrófákról, gyakran semmitmondó, hatásvadász magyarázatokkal.A tévézés – az átlagos műsorokat figyelembe véve – fokozza az agresszivitást, és közömbössé tesz az erőszakkal szemben. A tévében bemutatott “trendi” világ olyan értékeket emel a többi fölé, amelyek gyakran nem egyeznek a sajátjainkkal, emiatt összetűzésbe kerülhetünk gyerekeinkkel. Az ovisok kilencven százaléka a tévében hirdetett játékokat szeretné megvásároltatni szüleivel. Leginkább a három-négy évesek befolyásolhatók: fogalmuk sincs arról, hogy a reklám és a rajzfilm két külön dolog, elfogadják ezt is, azt is a valóság részeként. Nagyjából nyolcéves kor után kezdenek kételkedni a reklámok hitelességében, persze csak akkor, ha a környezetükben élő felnőttek se hagyják szó nélkül a tévéből áradó butaságot.Ha nem tudunk együtt tévézni, szerezzünk be néhány, a saját mércénknek és a gyerek életkorának megfelelő filmet, inkább azokat nézze újra és újra a kicsi. A nyári időszakban pedig álljunk a sarkunkra: jó időben vétek tévézni, képernyőt bámulni. Irány a kert, a park, a baráti társaság. Sokan úgy gondolják, hogy a gyerek képtelen elszakadni a képernyőtől. Ám elég, ha egyszer elromlik a készülék: egy nap nyűglődés után mindenki megtalálja a helyét a tévé nélküli világban.
Boldog szülinapot!
A nagyóvodás lélekben már készül az iskolára. Boldog lesz, ha kap egy-két olyan tárgyat, ami azt bizonyítja: tulajdonképpen már csak egy hajszál választja el a diákélettől. Falra szerelhető vagy állványra rakható tábla krétával, mágneses betű és számkészlet, üres füzetek postairónnal, tolltartó sokszínű filctollkészlettel – ezek mind örömet szereznek neki, addig, amíg nem kötelező ilyesmivel játszania. Semmiképpen ne tartsunk neki iskola előkészítő foglalkozásokat. Lelje örömét a játék iskolásdiban a nagy testvérekkel, szomszéd gyerekekkel.Kapcsolódó cikkeink:
- Így nevelhetsz önzetlen ovist!
- Így játszik a nagyóvodás
- Vekerdy: az óvodában nem “fejlődni” kell, hanem jól játszani
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
