Tehát nem érdemes siettetni a dolgot, még ha ezer érvünk is lenne mellette. A cél eléréséhez több készségnek együtt kell állnia: fel kell ismernie, amikor pisil vagy kakil, meg kell tanulnia a szavakat, amelyekkel ezt jelezni tudja – ez másfél-két éves kor előtt ritkán fordul elő. Előre éreznie kell az ingert, hogy odaérjen a bilihez, ami két és fél éves kor előtt nem jellemző.
A húgyhólyag kapacitása csak két- és hároméves kor között növekszik meg jelentősen, így tudja elegendő ideig visszatartani a pisit a kicsi. A testi alkalmasság még nem minden – érzelmileg is érettnek kell lenni. Az önállóságra törekvő “én akarom” korszakban lévő lurkó hamarabb megválik a pelustól, mint a szüleihez még sokkal szorosabban kötődő társa. Ez teljesen független az értelmi képességektől. A szobatisztaság nem az “okosság” fokmérője.
“Szeptember elsejikétől!”
Ármin ötéves. Hihetetlen gyors a szellemi fejlődése (két és fél éves kora körül már jól eligazodott a százas számkörben, három és fél évesen kezdett olvasni) – egyvalami nem érdekelte: a szobatisztaság. Háromévesen sem. Hisztis rohamot kapott minden próbálkozásomtól, hogy legalább fél órát bírjon ki pelenka nélkül. Végül is nyaggatásomra három és fél évesen ezt mondta: “Tudod, mikor nem fogok már pelenkát hordani? Szeptember elsejikétől!”
Ármin akkor nagyjából egy éve számon tartotta a hónapokat, napokat, tudta, mi az, hogy most május van, és csak a nyár végén lesz szeptember. Augusztus 30-án aztán ismét kifakadtam, erre megkérdezte: “Mami! Nem tudsz még két napot várni?” Szeptember elsején reggel azt mondta, hogy mától nem kér pelenkát nappalra – éjjelre még igen. A születésnapját, november 15-ét jelölte meg, hogy akkor arról is le fog szokni. Valóban így lett. Azóta balesetmentesen telnek a hónapok.
N. Márta, e-mail
Ahogy a kiskönyvben…
Minden gyerek más tempóban esik át a nagy bilikalandon. Van, akinek elég néhány nap, más hosszú hónapokig szokja a popsi szabadságát. Ez sok mindenen múlik, leginkább a szülők hozzáállásán (lásd írásunk végét a lassító tényezőkről!). Az “átlagos menetrend” a következő:
Kétéves kor körül vásárolunk egy bilit, hogy kéznél legyen alkalomadtán. Megmutatjuk a kicsinek, elmondjuk, mire kellene használni, és látható helyre tesszük a fürdőszobában (vécében).
Ha érdekli, megmutatjuk, mi mire használjuk a vécét.
A nyári melegben hagyjuk meztelenül szaladgálni a szabadban – így könnyebben azonosítja a pisilést. Néhány alkalom után megmutatjuk, hova kellene pisilni (bili vagy kijelölt bokor), így nagyobb baleset nélkül gyakorolhatja a visszatartást.
Ha eljutott az “én akarom” korszakba, és azt tapasztaljuk, hogy akár három órán át is száraz marad a pelusa, valószínűleg érett a szobatisztaságra. Ez esetben “nyári szabadtéri gyakorlás” nélkül is érdemes megkérdezni, ki akarja-e próbálni pelus nélkül, bilibe pisilve.
Kéznél tartjuk a bilit (akár többet is a lakás különböző pontjain), és riasztás esetén rögtön ott termünk. Adjunk a kicsire könnyen levehető ruhát, ez nem a kantáros nadrág fénykora.
Közös megegyezés
Közel hároméves korában egyszer felvetettem Prücsöknek, aki a bölcsiben a vécére se volt hajlandó addig ráülni, hogy mi lenne, ha időben szólna, ha pisilnie kell. Fogékonynak tűnt, de csak két nap múlva mondta, hogy nem kér többet pelust. Azóta valóban nem volt rajta.
Snoopy, e-mail
Gyorsító trükkök
Vegyünk együtt bilit!
Ne foglalkozzunk azzal, hogy illik-e a fürdőszobacsempe színéhez, lényeg, hogy a gyerek szeresse. A “high-tech bilik” részlegét viszont kerüljük el! Hiába árulnak világító, beszélő példányokat is, a bili ne játék vagy pótmama legyen!
Vegyünk együtt bugyit/alsónacit!
Ha kedvére való a színe és mintája, esetleg a kedvenc mesehőse van rajta, lehet, hogy jobban vigyáz rá, nehogy összepisilje. Csodaszép vécépapírt a kézbe! A mintás és illatos vécépapír vonzó lehet a kicsi számára, főleg, ha ő tépheti le.
Nézegessünk idevágó gyerekkönyvet!
Vásárolhatunk vagy készíthetünk is a fönt leírt menetrend alapján “szobatisztaság-előkészítő” könyvet, amit időnként megnézegethetünk, felolvashatunk, mielőtt belevágunk a kalandba.
Alona Frankel: Bilikönyv, Pozsonyi Pagony könyvesbolt
Ráadástrükkök anyatársaktól
Korhatáros pelenkagyártás
Első kisfiam sehogy sem akarta elhagyni a pelenkát, pedig azt hiszem, már régóta szobatiszta volt “agyban”. Végül azt mondtuk neki, hogy csak hároméves korig gyártanak pelust, és ő mindjárt annyi lesz. Hát akkor mit tegyünk? Eljött a szülinapja, szóltam neki, hogy sajnos innentől kezdve már nem lehet rá pelust kapni, és ő azon a napon teljesen szoba- és ágytiszta lett.
Tóth Evelyn, e-mail
“Hálapénz” helyett
A lányom elég hamar szobatiszta lett – ami a pisit illeti. A kakival viszont baj volt. Nem vagyok jutalompárti, de egy idő múlva már csak azt tudtam kitalálni: történjen valami érdekes, ha sikerül vécébe kakilnia. Megengedtem, hogy minden sikeres kaki után újabb matricát ragasszon a vécé falára függesztett táblára. Ezt nagyon élvezte, és el is büszkélkedett vele mindenkinek. Néhány hét múlva teljes lett a siker.
Zsuzsi, e-mail
Lassító tényezők
Szinte biztos, hogy elhúzódik a pelenkás vagy az átmeneti korszak,
ha elragadnak az érzelmeink.
A szobatisztaság kialakulásakor hidegvérre van szükség. Tilos indulatosan, erőszakkal, büntetéssel, megszégyenítéssel próbálkozni, hiszen a félelem, a szorongás minden szempontból visszafogja a fejlődést! Ezt talán sokan sejtik is. Ám azt nem, hogy a szélsőséges dicséret, lelkendezés és a bilizés körüli túlzott aktivitás sem tesz jót a folyamatnak, hiszen a gyerek könnyen rátanul: pisivel, kakival mozgósíthatom, jutalmazhatom, irányíthatom a szülőt – ha nem pisilek-kakilok, azzal pedig büntetem.
ha következetlenek vagyunk.
Próbáljuk elérni, hogy a gyerek mindig ugyanazt az üzenetet kapja a felnőttektől. Összezavarjuk, ha egyszer adunk rá pelust, egyszer nem, vagy ha “kimenő” során kitűztük a célt, hogy a gyakorlópelus (ide ceruza) száraz maradjon, még sincs kedvünk vécét keresgélni, ezért azt mondjuk: nyugodtan pisiljen a pelusba.
ha túl korán próbálkozunk.
Ha éretlen a gyerekünk, sok fölösleges hiszti, mosás és idegeskedés vár ránk. Ez nemcsak a szobatisztaság kialakulását hátráltatja, de komoly lelki teher is lehet számára, ami a későbbi életére is kihat.
Kapcsolódó cikkeink:
– Szobatisztaság: megvan az időpontja a szoktatásnak
– Mi a közös a hozzátáplálásban és a szobatisztaságra nevelésben?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
