Ne a csúnya kezeddel fogd a kanalat! – hangzik, ha bal kézzel próbálkozik a kisgyerek. Helyette engedjük, hogy tetszés szerint használja mindkét kezét, amellett, hogy mindig a jobb keze felé nyújtjuk a tárgyakat.
Megdádázzuk ezt a ronda széket – megütötte Danika lábát. Ne keltsük azt a képzetet a kisgyerekben, hogy környezete hibás azért, mert őt fájdalom érte. Így hajlamos lesz azt hinni, hogy ővele csak jó dolgok történhetnek, és ha mégsem, azért valakit okolnia kell. Később is előszeretettel hárítja majd a felelősséget a körülményekre, rajta kívül álló okokra, ha kudarc éri.
Jaj, de rossz vagy, nem is szeretlek – igen félresikerült mondat: egyrészt nem igaz, másrészt a kisgyerek elhiszi, mert ekkor még hisz a szüleinek. Ha helytelenül viselkedett, mondjuk meg pontosan, mit hibázott, de ne általánosítsunk. Ha sokat hallja, hogy ő rossz, végül elhiszi, azonosul a ráosztott szereppel, és tényleg csak a helytelen viselkedésformákat halmozza. Nem ezt akarjuk, ugye? Az anyai szeretet lényege éppen az, hogy feltétlen, tehát nem függ a teljesítménytől, nemcsak akkor szeretjük, ha ő jó, megfelelően viselkedik, hanem mindig, örökké.
Én megyek is, itt hagylak, ha nem jössz – fenyegetjük, amikor indulni szeretnénk a játszótérről. Ilyen felszólítás után kísértést érez a gyerek, hogy kipróbálja, valóban otthagyják-e. Biztos és dupla a vereségünk: a gyerek játszik tovább, mi pedig nem hagyjuk ott, tehát nem bizonyultunk következetesnek. Olyasmit mondjunk, amit be is tudunk tartani.
Majd megjön apád, és elrak! -Talán jólesik párunkat kedvezőtlen szerepben, félelmetes színben feltüntetni a gyerek előtt? A fegyelmezésnek csak ideig-óráig hatásos eszköze a fenyítés és a fenyegetés. Törekedjünk arra, hogy gyerekünk jó kapcsolatban legyen az apjával. Ne halasszuk későbbre a helytelen cselekedetek következményeit. Így megérti a kisgyerek viselkedése és a következmény közötti kapcsolatot. Néhány órával később már elfelejti, hogy “rossz” volt, és igazságtalannak érzi a büntetést, szüleit pedig kiszámíthatatlan zsarnoknak.
Hívom a doktor nénit, és szurit ad! – Részletezni sem szükséges, mennyire ostoba azt efféle, sajnos, elég gyakran elhangzó fenyegetés. A nevelést ne a mumusok hatalmára alapozzuk!
További cikkek a témában:
– Az 5 leggyakoribb félreértés a nevelésben
– Beszédjük szeretet-párbeszéd
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
