Röviden és tömören: nem kell elzárkózni a nyelv tanításától, de nagyon oda kell figyelni a gyerek érzelmi, értelmi és mozgásfejlődésére – szögezi le mindjárt beszélgetésünk elején Nagy Sára gyógypedagógus.
– Ha ezeken a területeken nem mutatkozik elmaradás, feltehetően nem terheljük túl őt egy második nyelvvel. A kérdés persze ennél sokkal összetettebb és bonyolultabb. Valójában minden gyerek fejlődése más és más, ami az egyiknek meg se kottyan, az a másiknak túl sok. A szülőnek kell tudnia, mennyire nyitott csemetéje az újdonságokra. Ezt persze nem minden esetben könnyű felismerni, de ha ösztönös megérzéseinkre hallgatunk, feltehetően nem járunk túl messze az igazságtól.
Ha a kicsi beszéd- és mozgásfejlődése rendes úton halad, akkor nyugodtan lehet mondókázni, énekelgetni neki idegen nyelven is, de véleményem szerint ezt ráérünk akkor elkezdeni, ha már biztonsággal beszél magyarul. A tanításnak azonban elengedhetetlen kelléke a szemléltetés, és a legszerencsésebb, ha ezt játék közben tesszük meg. Ha van mihez kötni az újonnan hallottakat, és még örömet is szerez, könnyebben rögzül.
Még egy csecsemővel sem tilos idegen nyelven beszélni, de a legbensőségesebb viszony valószínűleg úgy alakul ki szülő és gyerek között, ha az anyanyelv alkotja a kapcsolat alappillérét.
Arra is gondolniuk kell az otthoni nyelvtanításra vállalkozó szülőknek, hogy ne támasszanak túl nagy elvárásokat a gyerekkel szemben, mert ez megronthatja a szülő-gyerek kapcsolatot, amelynek végül is nem az oktatás a legfontosabb eleme.
– Ha tanítani nem is tudjuk gyerekünket, valószínűleg sokat tehetünk azért, hogy a nyelvérzékét vagy a motiváltságát fejlesszük.
– Ez így van, de tudományos módszerekre szerencsére nincs szükség. Bőven elég, ha szeretetteljes, meleg nyelvi környezetben nő fel gyerekünk. Ezzel már megkapja azt az alapot, amelyre biztosan építkezhet a későbbiekben.
– Sokan arra hivatkoznak, hogy a kétnyelvű családokban is felnőnek a gyerekek úgy, hogy megtanulnak két nyelvet, mégsem szenvednek lelki sérülést.
– Persze, sőt úgy is, ha magyar szülők idegen nyelvi környezetbe kerülnek, és ott járnak a gyerekek közösségbe. Csakhogy az a helyzet nem művi, hanem teljesen természetes. Kétnyelvű családoknál, ha mindkét szülő az anyanyelvén beszél a gyerekével, azzal a lehető legtermészetesebb fejlődést biztosítja számára.
Nyelvóra az oviban
Manapság sok szülő számára fontos, hogy már az óvodában is tanítsanak angolt, németet vagy egyéb nyelveket. Az óvodai nyelvtanítás általában hatástalan – állítja a gyógypedagógus. Ebben a korban még az anyanyelv elsajátítására kellene fektetni a hangsúlyt. Kárukra persze nem válik, sőt, lehet, hogy egy-egy nyelv szép dallam- és ritmusvilágát sikerül elültetni a fülükben, de ezek a foglalkozások még nem segítik őket nyelvtudáshoz. Az a gyerek sincs megkésve, aki csak általános iskola harmadik osztálya körül kezd el tanulni egy új nyelvet.
Játékosan is lehet
Helen Doron brit születésű nyelvész 1985-ben szabadalmaztatta saját módszerét az angol nyelv második és nem idegen nyelvként való tanítására. A Helen Doron Early English módszer lényege, hogy ugyanúgy tanítja az angol nyelvet, mint ahogy a gyerek az anyanyelvét tanulja. A gyerekek otthonukban naponta kétszer hallgatják meg a számukra speciálisan összeállított CD-ket háttérzeneként.
Amikor már ismerősek a nyelv hangjai, szavai és mondatszerkezetei, jön a következő stádium: a már befogadott és ismerős hangok jelentésének megtanítása. Ez négy-nyolc fős csoportokban, szakképzett Helen Doron-tanár irányításával történik. Magyarországon 2004 májusa óta vehető igénybe a Helen Doron Early English.
– Az élet első hat évében az agy rengeteg tényt és információt fogad be és raktároz el a memóriában. Az agy fejlődése leginkább a megfelelő információk átadásával ösztönözhető. Kisgyerekkorban a második nyelv elsajátítása kiváló lehetőség az agy idegpályáinak, a hallásnak, a kommunikációs készségnek és az általános intelligenciának a fejlesztésére – mondja Kissné Hőss Klára, a Helen Doron Országos Központ marketingmenedzsere.
– Sokan azért nem akarnak második nyelvet, mert úgy gondolják, a gyereknek az a legfontosabb, hogy előbb az anyanyelvét sajátítsa el. Tény, hogy a kétnyelvű családoknál a gyerekek általában valamivel később kezdik el használni a nyelveket. Tapasztalataink szerint nem keverik a nyelveket, csak megvárják, amíg stabil lesz a tudásuk. Véleményünk szerint ez nem okoz zavart, csak a felületes szemlélőnek tűnik úgy.
– Önök hogyan látják, hogyan hat ez a magyar nyelv elsajátításának folyamatára?
– Alkalmam van egy magyar nyelvű, de angol nyelvi környezettel működő óvoda életét is figyelemmel kísérni, és úgy látom, hogy azok, akik három évig járnak oda, magyarul is választékosabban fejezik ki magukat.
– Mi a Helen Doron-módszer lényege?
– A gyerekek játék közben tanulnak. Amit otthon a CD-ről hallgattak, azt a foglalkozáson valamilyen érzékelhető formában jelenítjük meg nekik. Kóstolással, tapintással, mozgással. A felnőttoktatás már arról szól, hogy tessék megtanulni a szószedetet. Mi minden szóhoz és mondathoz valamilyen élményt kapcsolunk. Játék közben tanulnak a gyerekek. Mindezt úgy, hogy mindig dicsérünk, és észrevétlenül javítjuk ki a hibát.
– Milyen életkortól lehet ezt a módszert alkalmazni?
– Egy és tizennégy éves kor között érdemes, mert később már elveszíti érdeklődését a kiskamasz. Már nem érdekli a közös játék és az ugrabugra. Az a leghatékonyabb megoldás, ha valamikor egy- és ötéves kor között kezdik el a gyerekek a tanulásnak ezt a formáját.
– Nem áll fenn az a veszély, hogy a megszerzett tudás később elkopik?
– Ha a gyerek egy-két éves korában kezdi a tanulást, tízéves korára már angolul is fog tudni beszélni. Ám ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanítás.
További cikkek a témában:
Forrás: Kismama magazin