Szaktanácsadó: Dr. Ablonczy Mária fül-orr-gégész főorvos, Semmelweis Egyetem, II. Számú Gyermekklinika
A nátha az őszi-téli-tavaszi időszak leggyakrabban előforduló betegsége. Bár nem kizárólag csecsemőkre és kisgyerekre jellemző, a tünetek mégis őket viselik meg leginkább. Cseppfertőzéssel terjed, ezért a közösségbe járóknál tényleg elkerülhetetlen a fertőzés – tőlük pedig a kisebb testvérek is könnyen elkaphatják. Tüsszentés, orrfújás, és máris rengeteg kórokozó kerül a kezekre és a levegőbe.
Mi okozza?
Általában vírusfertőzés, ezért szövődménymentes esetben a kezeléséhez teljesen felesleges az antibiotikum. Gyakori oka a meghűlés, de a közhiedelemmel ellentétben nem közvetlenül a hideg levegő a “bűnös”, hanem a legyengült immunrendszer. A szülők gyakran említésre sem méltó fertőzésnek tekintik, amivel nem kell foglalkozni. Az esetek többségében valóban magától gyógyul. Ha azonban a gyerek belázasodik, fuldoklik a váladéktól, a váladék színe zöldes-sárgás, és sűrűvé válik, valószínűleg felülfertőződés történt, s ezért feltétlenül fordulj orvoshoz.
Mi történik a szervezetben?
A nátha hatására megbomlik a nyálkahártya élettani egyensúlya, duzzanat alakul ki, mely az ismert tüneteket okozza. A gyulladt nyálkahártya további vírusos vagy bakteriális felülfertőződések táptalajává válhat. Jellemző ilyenkor a rossz közérzet, a hőemelkedés, az orrfolyás, az étvágytalanság. Főleg kisgyerekeknél hányás és nyálkás széklet is társulhat ehhez, melyet a garaton lecsurgó váladék bélrendszerre gyakorolt hatása okoz. A fekvés során lecsurog a váladék a hörgőkbe, illetve porlasztva belélegzi a kis beteg, így sokszor a második és a negyedik nap közt köhögni is kezd.
6 lépés a megelőzésért
1. Az erős immunrendszer a legfontosabb! Ezért immunanyag-tartalma miatt nagy jelentősége van az anyatejnek.
2. A védekezőképességet növeli a nyugodt alvás, a gyerek biztonságérzete, kiegyensúlyozottsága, vagyis az, ha szeretettel veszed körül és tiszteletben tartod igényeit.
3. Egészséges táplálkozás révén jut hozzá a gyerek azokhoz az anyagokhoz, amelyek az immunrendszer működéséhez elengedhetetlenek: vitaminokhoz, telítetlen zsírsavakhoz, ásványi anyagokhoz, különösen cinkhez.
4. Töltsetek naponta több órát a szabad levegőn réteges ruházatban sétával, futkosással, hancúrozással, vagyis élénk mozgással. Akkor is mehettek, ha mégis náthás lett, de azért nem lázas. Hidegben ugyanis összehúzódnak a nyálkahártyák, könnyebben lélegzik a kicsi.
5. Az alapvető higiéniai szabályok betartása fékezi a betegség terjedését. Mossatok gyakran és alaposan kezet, az orrváladékot tartalmazó zsebkendőket gyűjtsétek zacskóba és dobjátok ki, az orrszívót minden használat után öblítsétek ki alaposan.
6. Aki beteg, ne puszilgassa a gyerekeket, és a náthás gyereknek se engedd, hogy másokat puszilgasson.
Szívás az orrszívás?
Nem, épp ellenkezőleg! Az orrváladék rendszeres és alapos eltávolítása a legfontosabb. Erre a vákuumtechnikán alapuló orrszívó porszívó a legalkalmasabb, mert folyamatosan, kellő erővel szív. Nem kell félnünk tőle, a nyálkahártyát nem roncsolja, s így naponta akárhányszor használhatod. Újdonsült szülők eleinte talán idegenkednek a bevetésétől, de súlyos szövődményeket lehet vele megelőzni. Nagyon fontos, hogy hat hónapos kor előtt nem kell befogni a másik orrlyukat, kisgyerekeknél viszont épp ellenkezőleg, úgy hatékonyabb, ha befogjuk. Az orrszívás azért is hasznos, mert nemcsak a szabad légzést akadályozó váladékot, hanem a baktériumtömegeket is eltávolítjuk az orrból.
A kezelés másik pillére az orrnyálkahártya-duzzanatot csökkentő, megfelelő orrcsepp használata. A spray a legjobb, mivel az porlasztás révén mindenhová, a melléküregek szájadékaihoz is eljuttatja a hatóanyagot. A tengervizes orrspray-k is nagyon jók, különösen orrszívás előtt alkalmazva megfelelően oldják fel a váladékot.
Ne feledkezz el a párásításról, hogy ne száradjanak ki a nyálkahártyák. Az a legjobb, ha nem gépekkel, hanem fűtőtestre tett párologtatóedénnyel oldod meg (tölts bele Salvus vizet), illetve vizes ruhákat terítesz ki a lakásban. Az optimális páratartalom 60-70 százalék körüli. Alváshoz 18-20 fok az ideális hőmérséklet.
Figyelj arra, hogy ha nem is eszik, legalább igyon sokat a kis beteg. A leves, a gyümölcs és a gyümölcslé, a tea (hársfatea, kamillatea) mind-mind hasznos ilyenkor.
A nyálkahártya-duzzanat és a váladékpangás komoly légzési és szopási nehézségeket okozhat csecsemőknél, ezért náluk mindig komolyabban kell figyelni a náthára, s esetükben különösen fontos a nyálkahártya duzzanatát lelohasztó orrcseppek használata. Ne fektessük őket vízszintesen, emeljük meg a kiságyuk fejrészét, így könnyebben lecsoroghat a váladék.
Szövődmények
Bár maga a nátha nem súlyos betegség, a kezelés, elsősorban az orrszívás elhanyagolása komoly szövődményekhez, például középfül-, arcüreg- és garatgyulladáshoz vezethet. Okozhat krónikus gyulladást is, ami a nátha elmúlta után hetekkel, nem is egyértelműen felismerhető jelekkel (a gyerek hallása csökken, többször visszakérdez) kezdődik, és nem is biztos, hogy fájdalommal jár.
Tanítsd meg orrot fújni!
Már az egészen kicsi gyereknél is lehet próbálkozni. Fontos, hogy az orrlyukakat mindig egyenként fújjátok (a másikat befogva), és nem szabad közben összepréselni az orrot. Először magát a fújást tanítsd meg, gyakorolhattok gyertyával is. Majd a levegőbe, végül a zsebkendőbe fújás következik.
A nátha erősíti a védekezőrendszert?
Az erős immunrendszerű gyerek szervezete a vírus bejutásakor megfelelően védekezik, ezért nem tör ki rajta a betegség, vagy ha mégis, két-három nap alatt túl van rajta. A dohányfüst nem tesz jót, ellenben a gyakori szellőztetés nagyon is ajánlott. A már “elkapott” vírusra az immunrendszer emlékezni fog, s a legközelebbi ugyanolyan fertőzésnél már ellenállóbb lesz. Mivel azonban több mint kétszázféle vírus okozhat náthát, inkább a serdülőkorhoz, felnőttkorhoz közeledve válik érezhetővé ez a hatás.
Kisgyerekkorban általában évi három-négy nátha tekinthető átlagosnak. De olyan gyerek is van, akinek minden óvintézkedés ellenére szinte egész évben folyik az orra. Hét-nyolc éves korra kialakul az immunrendszer, addigra a kicsik eléggé megerősödnek ahhoz, hogy ne kapjanak el minden arra járó náthát.
Tippek az orvostól
– Több kutatás igazolja, hogy az érintett időszakban rendszeresen adott C-vitamin segíti a nátha megelőzését, csökkenti súlyosságát.
– A langyos gyógyteák nemcsak jólesnek a kis betegnek, hanem segítenek is. A citrom és a méz régóta ismert és alkalmazott gyógyhatású finomság!
– A patikában kapható készítményekkel kapcsolatban ne csak a reklámnak higgy, inkább kérdezd meg saját gyermekorvosodat, ajánlja-e a használatát.
Kapcsolódó cikkeink nátha témában:
- Megfázás: mire figyeljünk, ha beteg a kicsi?
- Náthaszezon – túlélési tippek
- Amikor az orrfújás még nem megy
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
