A fő gond az, hogy a burokrepesztést nem lehet meg nem történtté tenni, és adott esetben komoly hátrányai is lehetnek:
1. “Ketyeg az óra”, fokozódik a fertőzés veszélye, amit a gyakori belső vizsgálatok tovább fokoznak. Ha a burokrepesztés után a vártnál lassabban halad a szülés, bizonyos idő után antibiotikumot kell adni a kismamának.
2. Ha kevéssé érett méhszájnál repesztik a burkot, elképzelhető, hogy az oxitocin-infúzió megfelelő erősségű fájásokat kelt ugyan, de a méhszáj nem tágul kellőképpen, és a magzat feje nem halad előre a szülőcsatornában.
3. A kismama közben szenved, méghozzá nem is kicsit, hiszen a méhizomzat rendszeresen és erőteljesen összehúzódik. Ha szerencséje van, sétálhat, labdán ülve próbálkozhat a fájdalom enyhítésével, de előfordulhat, hogy az infúzió és a magzati szívhang és fájáserősség vizsgálata (CTG) miatt folyamatos fekvésre kényszerül. Az orvos és a szülésznő a méhszáj kézi tágításával próbál “rásegíteni”, ám rendkívül fájdalmas műveletről van szó, amely nem is hozza meg mindig a kívánt eredményt.
4. A magzat egy ideig állja a méhösszehúzódások rohamát, de az idő előrehaladtával egyre rosszabbul fogadhatja a fokozódó szorítást, amely még milliméternyi előrehaladást sem eredményez. A CTG mind gyakrabban jelzi, hogy a baba szívhangjai a rövidke fájásszünetekben sem állnak vissza a normális értékekre. A következő lépés ebben a helyzetben a császármetszés.
A burokrepesztést sokszor már a felvételi vizsgálatkor elvégzik
Talán elkerülhető lett volna mindez, ha nem kerül sor a felesleges, ebben a helyzetben kártékony beavatkozásra, a burokrepesztésre. Lehet, hogy a szülés csak két-három nap elteltével, és éppen hajnali egykor indult volna meg magától, kellően erőteljes fájásokkal, noha elképzelhető, hogy a méhszáj már egy hete kétujjnyira nyitva volt. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kétséges helyzetben megfontolt döntés szülessen arról, megrepesztik-e a burkot vagy nem, illetve hogy pontosan mikor kerül sor erre a műveletre.
Ez szerepel a szakmai protokollban
“Invazív (testbe hatoló) beavatkozásra élettani vajúdás (rendszeres és erőteljes fájástevékenység) és szülés során általában nincs szükség, de indokolt lehet megfelelő méhszájstátusznál a burokrepesztés. Tapasztalat szerint előnyös, ha ez 4-5 cm (bő kétujjnyi) tágasságnál, kifejtett nyakcsatorna mellett történik, így a szülés utána felgyorsul. (…)
Korábban történő burokrepesztés (ha ennek más indoka nincs) kifejezetten káros. Kedvezőtlenül befolyásolja a méhtevékenységet, a szülés elhúzódását okozhatja, és nem egyszer az egyébként elkerülhető műtéti befejezést teszi szükségessé” – írja a 2002-es Szülészeti-nőgyógyászati protokoll, mely egységes irányvonalakat fogalmaz meg a szakma képviselői számára.
Mire lehet jó egyáltalán a burokrepesztés?
A burokrepedés, repesztés nem fájdalmas, ha előrehaladott szülésnél, már a kitolási szakhoz készülődve hajtják végre, mert nem akarják, hogy a tolófájások alatt repedjen meg magától, netán a baba burokban szülessék. A szülő nő vizsgálóasztalon vagy szülőágyon, hanyatt fekvésben, felhúzott lábakkal helyezkedik el.
A burokrepesztés csak fájás alatt történhet (ez meglehetősen kellemetlen). Meg kell ugyanis várni, amíg a fájás hatására a magzat feje lejjebb nyomul a szülőcsatornában, és az előtte lévő burkot a benne lévő vízzel megfeszíti, hogy úgy viselkedjék, mint egy vízzel teli feszülő lufi, amit csak ki kell pukkasztani. A burokrepesztést olyan eszközökkel végzik, ami a burkot megcsípi, megszúrja, vagy felhasítja.
Ha a baba koponyája és a burok között van magzatvíz, akkor ez – az említett feszes léggömb példájánál maradva – viszonylag könnyű. Ha nincs úgynevezett elővíz, akkor előfordulhat, hogy a magzat fejbőre is megsérül közben. Azért próbálkoznak ennek ellenére burokrepesztéssel, mert ezzel olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek a méhszájérést, a fájások erősítését segíthetik.
Ha a burokrepesztést szülésindításként alkalmazzák, akkor sokkal korábbi stádiumban, éretlenebb, ujjal nehezen elérhető méhszájnál, magasabban lévő koponyánál kerül rá sor. Ez az orvosnak is nehezebb, és ezért a kismama is kellemetlenebbnek érezheti.
Erre számíthatsz
A belső vizsgálat kevésbé fáj, ha sikerül minél jobban ellazulnod. Közben lassan engedd ki a szádon a levegőt. Ekkor a leglazább a hasfal és a gát is. Ha még nem vagy kész a vizsgálatra, nyugodtan szólj, vagy jelezz felemelt ujjal. Az orvosnak a vizsgálat ELŐTT, tehát akkor, amikor a páciense még nincs vizsgálóhelyzetben, el kell mondania, mi következik, milyen okból, és miért most. Kérnie kell páciense beleegyezését is.
Kapcsolódó cikkeink szülésindítás témában:
- Mikor és miért indítják mesterségesen a szülést?
- Tényleg szerencse burokban születni?
- Ha ennyire jönni akar, hadd jöjjön!
- Meddig lehet túlhordani?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
