Terhesség

Meddig lehet túlhordani?

A nagykönyv szerint a terhesség negyven hét, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a szülések töredéke indul meg a kiírt napon. A terhességek 40 százalékában a baba még kicsit időzne odabent.
2012. Június 22.

Meddig időzhet még a baba odabent?

A betöltött 40. hét után az általános kórházi gyakorlat szerint napi CTG-vizsgálatra rendelik be az édesanyát. Ilyenkor vizsgálják a köldökzsinór-áramlást (flowmetria), kétnaponta végeznek ultrahangvizsgálatot, illetve tágabb méhszáj esetén amnioszkópiát. A flowmetria során azt vizsgálják, hogy a tápanyag és az oxigén zavartalanul áramlik-e a köldökzsinóron keresztül, míg az amnioszkópiával a magzatvíz színét határozzák meg. A szokásos esetben átlátszó magzatvíz a magzat szervezetében fellépő oxigénhiány esetén zöldre változhat.

Nem csoda, hogy ilyen kontroll mellett a legnyugodtabb kismama szívébe is beköltözik a félelem, hogy biztos valami baj van. Sződy Judit pszichológus szerint ez a rengeteg vizsgálat szorongást idéz elő.

– Ma mindent és mindenkit számok vesznek körül. Hiszünk a dátumokban, mert akkor tudunk tervezni, időt beosztani. Az egyetlen probléma a szülés “pontos dátumával”, hogy az nem pontos. Így aztán akinek nem születik meg “időben” a gyereke, szorongani kezd.

Azt persze mindenki elfogadja, hogy a terminus előtti héten megszülethet a baba, és biztos abban, hogy ez a néhány nap sietség nem válik hátrányára. Ám a túlhordás sok orvos praxisában, egyes szülészetek gyakorlatában egyenlő a veszéllyel. Nem ritka, hogy az anyát befektetik a szülészetre a kiírt napon, folyamatosan vizsgálják a magzat állapotát és az anya vérnyomását, esetleg másnap megindítják a szülést, attól függetlenül, hogy a baba és az anya is jól van.

Maga az indítás ráadásul komplikációkat, elhúzódó szülést, a fájáserősítés szükségességét, császármetszést okozhat. Természetesen ez a legtöbb anya számára feldolgozható, nem jelent különösebb lelki terhet, örömmel veszik, hogy az egészségügy megmentette őket a bajtól.

Ám nem ritka, hogy az egészséges anya egyik pillanatról a másikra “betegnek”, “problémásnak” tekinti magát és a kisbabája születését, ami egyáltalán nem jó indulás az anya-gyerek kapcsolatban. A babáért érzett aggodalom és a bűntudat, hogy “nem tudtam rendesen megszülni”, nehezíti a természetes egyensúly kialakítását, vagyis azt, hogy a baba és a saját igényeit egyaránt hangsúlyosan kezelje.

Erről azért fontos beszélni, mert egyáltalán nem egységes a túlhordás kezelése különböző szülészeti intézményekben. Van, ahol a 41 hét plusz néhány napot is elfogadhatónak tartják, van, ahol a terminus után egy nappal indítanak vagy operálnak. Ez egyértelművé teszi, hogy sok a szükségtelen beavatkozás, ami nyomot hagy az anya és a család lelki egyensúlyán.

Túlhordás vagy terminustúllépés?

– A kettő között mindenképpen különbséget kell tennünk – mondja dr. Bálint Mihály szülész-nőgyógyász. – Mivel a gyerekek “normálisan” a 37. és 42. hét között jönnek világra, túlhordásról csak az ezt meghaladó időszakban beszélhetünk. Nálunk, a Szent Imre Kórházban az a gyakorlat, hogy ha a gyerek nem születik meg az előre meghatározott napon, ehhez az időponthoz még egy hetet hozzáadunk, és hagyjuk, hogy magától induljon be a szülés.A betöltött 40. és 41. hét között megkérjük az édesanyát, hogy legyen kórházközelben a napi vizsgálatok miatt – ha ezek alapján mindent rendben találunk, nem sürgetjük a babát, nem indítjuk meg a szülést, csak várunk. A betöltött 42. hétre azonban már mindenképpen szeretjük pólyában tudni az újszülöttet, ezért a 41. hét után kötelezően befektetjük a szülészetre az édesanyát, elkerülendő a szövődményeket.Ha a magzat a számított idő utáni 14. napig még mindig nem született meg, már erélyesebb fellépésre van szükség. Ilyenkor megoldás lehet a zselés méhszájérlelés, vagy nyitott méhszáj esetén a burokrepesztés, mivel ezt követően egy-két órán belül általában magától beindul a szülés. Ha azonban még nem érett az idő a szülésre, mi mégis burkot repesztünk, előfordulhat, hogy nem indul el a folyamat, ezért császármetszés a végeredmény.Ezt mindenképp szerencsés elkerülni, különösen akkor, ha a szülés természetes úton is végbemehetett volna, ugyanis az első császármetszést manapság már gyakorta követi a többi is. Bizonyos esetekben az oxitocinos fájáskeltés is megoldás lehet a szülés indítására, ez azonban már szigorúan csak folyamatos CTG mellett, mert így lehet ellenőrizni, hogyan hatnak a fájások a magzatra.

Mi módosíthatja a születés számított időpontját?

Amennyiben az édesanya menstruációs ciklusa hosszabb, mint 28 nap, úgy a születés számított időpontjához hozzá kell adnunk a 28 napon felüli napokat, amely pár nap eltérést eredményezhet. Még ezt is módosíthatja az orvos tapintás általi vizsgálata, valamint a korai ultrahanglelet, hisz nem feltétlenül minden magzat fogan a ciklus 14. napján.

Volt, akinek bevált…

Szex: az ondóban található, a méhizomzat összehúzódásáért és a méhszáj érettségéért felelős prosztagladin hormon bizony beindíthatja a szülést. Az orgazmus közben felszabaduló oxitocin, amelyet kórházi körülmények között infúzióban adagolva fájáskeltésre is használnak, szintén ugyanígy hat.- A könnyed, de azért fizikailag kissé megterhelő, ütemesebb mozgás, mint a séta vagy a lépcsőzés is előidézheti a fájások megindulását. Egyesek a nagytakarításra esküsznek.- A terhesség első két trimeszterében nem javasolt málnalevéltea a 34. héttől fogyasztva segíthet abban, hogy a szülés gyorsan és könnyedén történjen, mivel lazítja a kismedencei izmokat és puhítja a méhszájat. Tapasztalatok szerint szülésindításnál is bevált.- Vannak bizonyos fűszeres ételek, amelyek növelik az alhas vérellátottságát. A bazsalikommal, rozmaringgal, kakukkfűvel, majoránnával jól megfűszerezett vacsora reggelre talán gyerekhez segíthet.A szülés várható időpontját kiszámolhatod terhességi kalkulátorunkkal.Kapcsolódó cikkeink: