Kóreredet
A cöliákia ma már eredetét tekintve és klinikailag jól jellemezhető kórkép. A betegséget a gliadin, búza-, árpa-, rozs- és zabliszt fehérjéjének a gluténnak egyik frakciója váltja ki.
A gliadin, az arra érzékeny egyénben károsítja a bél nyálkahártyáját. A gliadinérzékeny egyének vékonybelében szövettani elváltozások keletkeznek, a beteg bél úgy néz ki, mintha valami “legyalulta” volna a felszívódáshoz rendkívül fontos bélbolyhokat. Ennek nagy jelentősége van a diagnózis felállításánál. A bélbiopsziával (mintavétel), egy veszélytelen eljárással lehet felállítani a pontos diagnózist. Több hónapos gliadinmentes diétán – a javuló szövettani leletnek megfelelően – javul a klinikai kép is.
Klinikai tünetek
A betegség a gyermek fél-egyéves kora között lassan, fokozatosan alakul ki. A lisztneműeket is tartalmazó mesterséges táplálék bevezetését követően étvágytalanság, súlymegállás, egy-egy hányás vagy egyre rosszabbodó állagú székletek jelzik a betegség kezdetét. Egyéves korban rendszerint már egyértelmű a kórkép, melynek jellegzetes tünetei a következők:
Ha a beteget nem kezelik, a kórlefolyás javuló és rosszabbodó időszakok lefolyásával évekig húzódhat.
Diagnózis
A diagnózis kifejezetten egyszerű: jellegzetes a szomorú arckifejezés, pókhas, nagy tömegű széklet, sorvadt gyermek.
Kezelés
Alapvető követelmény a gliadinmentes diéta beállítása, a búza, zab, rozs, árpaliszt teljes kizárása. Adható kukorica-, rizs-, szójaliszt és nem árt a burgonya. Jó hatású a diéta első heteiben a banánt, almát, aludttejet, túrót, főzelékeket és sovány húst tartalmazó diéta.
Ha a gliadinmentes diéta hatásos, az olaj is jól hasznosítható. Gondoskodni kell a vitaminok megfelelő beviteléről, pubertás idején spontán javul a betegség.
A diétát szigorúan egész életen át be kell tartani, mert ellenkező esetben a tünetek ismét jelentkezhetnek!
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és Babaszoba.hu