Az úgy volt, hogy a Kismama-klubot technikai okokból nem tudtuk megtartani a Varázskert BabaMamaHázban. De a nő kreatív, és nem adja föl, főleg, ha odacsődítette híveit. Így keveredtünk a két sarokkal délebbre (esetleg északabbra) található Zuglói Helen Doron Early English Központ termébe, szőnyegére. Ha már ott voltunk, kaptunk egy kis ízelítőt a módszerből, Aradi Róbert oktató tíz perc alatt meggyőzött minket arról, hogy ez az egész nagyon szórakoztató, és nincs benne semmi iskolásdi. Integettünk, énekeltünk, kölesgolyót ettünk, babát hintáztattunk, kiröhögtük magunkat, ami soha nem árt. Ezután természetesen záporoztak a kérdések, újságíróként persze nem lehetett parlagon hagyni a remek alkalmat, megosztom veletek a beszélgetést.
Mint az anyanyelvet…
Kissné Hőss Klára ügyvezető igazgató és Aradi Robi elmagyarázza a gyerekkori nyelvtanulás folyamatát.
– A gyerek nem szavakat és nyelvtant tanul, hanem a tevékenységbe ágyazva ismeri fel a jelentését annak, amit hall. Ráadásul akkor tanul a legjobban, ha nem éri stressz, ha oldott állapotban van. Ezt biztosítja egy kiegyensúlyozott család az anyanyelv elsajátításakor, és ezt a helyzetet alakítjuk ki itt és a gyerek otthonában. Így valójában olyan agyi struktúrák szerepelnek az idegen nyelv tanulásában, amelyek az anyanyelv-tanulásban is.
– Itt nincs szótanulás. Integetünk és éneklünk, játszunk – mondja Robi. – Így jegyzi meg a gyerek a végtagok nevét. Eszünk néhány szem kölesgolyót, közben megérti, hogy „enni”, hogy „tál”, hogy „kérek”, hogy „még”. A játékba beépül néhány jel a babajelbeszédből, két legyet ütünk egy csapásra. Sőt, hármat, mert a baba és a mama is élvezi az egész angol gyerekeknek programot, sokan otthon is ezt játsszák. – Otthon is kell gyakorolni? – érkezik egy érdeklődő kérdés.– Nem kell – mondja Klára. – A Helen Doron módszer esetében a feladat annyi, hogy naponta kétszer fel kell tenni az angol anyanyelvi cédét. Ennyi. Otthon, kellemes környezetben, aláfestésként. De nem kell énekelni, mondókázni, hacsak a gyerkőc nem akarja.
– Nem fogja keverni a két nyelvet a baba?
– De, lehet, hogy eleinte fogja – mosolyog Klára. – Mégpedig azért, mert néhány angol szót könnyebb kimondani, mint a magyar megfelelőjét. Lehet, hogy az utcán izgatottan kiabálja, hogy „dog, doggy”, mert a „kutyát” még nem tudja kimondani. De ahogy sikerül neki, már a mindennapi életben a kutya szót fogja használni.
– Én mindig figyelek arra, hogy elkülönüljön „a Robi”, aki magyar, és jót lehet beszélgetni vele, mondjuk az oviról, az óra kezdésekor pedig megjelenjen Leo, az oroszlánbáb, aki csak angolul tud. Ezt a gyerekek jól tudják – magyaráz Robi. – Ha a szülő mindenképpen szeretne otthon is angolozni, azt javasoljuk, hogy ő is kösse, mondjuk, egy bábhoz vagy egy tevékenységhez az angol használatát. De ne keverje össze az „anyát” a tanárral.
– Hány éves korig használják a módszert? Miért nincs benne az általános iskolás anyagban? – érkezik a kérdés.
– Egészen negyedik osztályig alkalmazható lenne, de nem használják. Drága lenne, hiszen ez egy jogdíjas módszer. Magyarországon a szombathelyi óvodákban az önkormányzat fizeti. Németországban az oktatási minisztérium támogatja a módszer használatát az iskolákban. Mi nem jutottunk ilyen messzire…– Honnan tudják a szülők, hogy tanultak valamit itt a gyerekek?
– Hát ez jó kérdés! – nevet Robi. – Ezen én is gondolkodtam, ugyanis nálunk nincs fordítás, soha nem mondjuk, hogy az asztal angolul „table”. Legföljebb játszunk az asztallal, az asztalon, és közben rájön, hogy ez a két szó ugyanazt jelenti. Szóval magyarul kikérdezni nem lehet, és óvjuk is tőle a szülőket. De nagyon is kiderül a dolog. Van egy csoportom, ahova jár három kislány. Egyáltalán nem aktívak, néha még abban is kételkedem, hogy figyelnek. De a mamák töretlenül hordják őket, lelkesek, magam sem értettem egy darabig, hogy miért. Aztán egyszer elmesélték, hogy ezek a lányok az oviban elejétől a végéig le szokták játszani az óráimat a többieknek. És ha helyzetbe hozzák őket – nyelvi közegben –, akkor használják, értik, amit eddig nálunk hallottak, játszottak. Még egyszer mondom: ha megkéred, hogy mondja angolul: kérek egy pohár vizet, akkor nem tudja az ovis lefordítani. De órán, vagy nyaraláskor angolul kéri a pohár vizet.
– Milyen gyakran kell járni, hogy működjön?
– Heti egy foglalkozásra fejlesztették ki a módszert, de persze lehet gyakrabban is jönni, ha valaki szeretne. Nyilván minél több az élmény és a megerősítés, annál hatékonyabb. De nem kell ezt sem túlzásba vinni. Minden akkor működik legjobban, ha jól érzi magát a baba és a mama – vonja le a következtetést Klára.
– Ha jól értem – szólal meg a Kismama-klub meghívott vendége, Vincze Anikó pszichológus –, a módszer lényege az, hogy nyitva tartja azokat a képességeket, amelyek az anyanyelv tanulásában segítik a gyereket. Megmarad az eredeti nyitottság, és erre épül a nyelvtanulás később. Akár a babaúszásnál.
A tanárok helyeselnek, mi meg csak mormogunk magunkban: ej, ha még egyszer babák lehetnénk….
Kapcsolódó cikkek
