Valóban a fázás okozza a megfázást?
Megfázáson, meghűlésen azt a betegséget értjük a legtöbb európai nyelvben, amikor egyszer csak jön a hidegrázás, torokkaparás, tüsszögés, orrfolyás, legfeljebb közepes láz, és amelyből a legtöbb gyerek és felnőtt legfeljebb egy hét alatt kilábal, kicsiknél azonban a gyakoribb szövődmények és a szűkebb légutak, valamint az immunrendszer viszonylagos éretlensége miatt hosszabb ideig is eltarthat a gyógyulás.Kérdés, hogy mi köze ennek a betegségnek ahhoz, amikor fázunk. Valóban a fázás okozná? Erre hivatkozva szokták ugyanis még nyáron is jócskán túlöltöztetni, széltől is óvni, esőben, hóban, hidegben egész nap zárt lakásban tartani a gyerekeket mindaddig, amíg már maguk döntenek arról, hogy mit vesznek fel, és mikor mennek ki a szabadba. Különleges mumus a huzat, a hideg víz, az átnedvesedett cipő, ruházat, a nagy hőmérséklet-különbségek közötti váltakozás, például kiizzadva hidegbe kilépni, izzadtan szélben lenni, esőtől átázott ruhában időzni, vizesen ácsorogni és így tovább.
Valójában vírusok okozzák
A múlt század hatvanas-hetvenes éveitől fogva sok szakmai vita folyt arról, hogy vajon valóban van-e összefüggés a fázás, lehűlés és a megfázásnak nevezett betegség közt. A valóságban azonban a közhiedelemmel ellentétben legfeljebb közvetett összefüggést találhatunk. Ezeket a kellemetlen, ám nem súlyos betegségeket, amelyekből egy kisgyerek egy év alatt akár nyolcat-kilencet is átvészelhet (ez az az állapot, amikor úgy érzed, hónapok óta folyamatosan taknyos a gyerkőc), vírusok okozzák – tudtuk meg dr. Veres Gábor gyermekgyógyásztól, a Semmelweis Egyetem egyes számú Gyermekklinikájának munkatársától.- Több mint kétszázféle kórokozó jöhet szóba, a fertőzések zöméért rhinovírusok, az úgynevezett RSN-vírus, a humán metapneumovírus és a koronavírusok felelősek. Közös jellemzőjük, hogy cseppfertőzés útján terjednek, illetve érintéssel is úgy, ha például valaki az orra után kilincshez vagy közösen használt tárgyakhoz nyúl. A humán adenovírus például igen sokáig megőrzi fertőzőképességét tárgyakra kerülve is.
– Akkor viszont honnan származhat az az elterjedt tévhit, hogy a hideg és a fázás a bűnös?
– Ez egyrészt összefügghet azzal, hogy a megfázás általában hidegrázással indul, de nem a külső hideg, hanem a szervezet lázreakciója miatt, a hidegrázás a “fűtési folyamat” része, velejárója. Másrészt a meghűlést annak ellenére téli betegségnek tartják, hogy lényegében minden éghajlati övben előfordul, és nyáron is éppen elég gyakori. Az összefüggés a téllel annyiban jogos, hogy akkor sokkal több időt töltenek az emberek zárt térben, fűtött, száraz levegőjű helyen, sok más emberrel összezsúfolódva – vagyis jelentősen nő a cseppfertőzés gyakorisága.A nyálkahártyák fűtés miatti kiszáradása is kedvez ezeknek a fertőzéseknek. Újabb feltételezés, amit már sok tudományos adat is alátámaszt, hogy a télen valóban kissé gyakoribb meghűléseknek a napfényhiány miatti D-vitamin-hiány a fő oka. A hideg csupán annyiból tehető felelőssé, hogy az erős, hosszan tartó stressz is növeli a fertőzésre való hajlamot, és az erős, hosszú hideghatás is a szervezetünket érő lehetséges stresszfaktorok közé tartozik.A tartós hideg miatti lehűlés ráadásul csökkenti az adott terület vérellátását, ami az immunrendszer működését is negatívan befolyásolja. Ezzel függ össze az a közismert tény, hogy a melegítés viszont gyorsítja a gyógyulást – éppen a helyi vérbőség fokozása miatt -, ezért szokták ilyenkor előszeretettel alkalmazni az izzasztást, meleg borogatást, forró gőzölést, gőzfürdőt, mint gyógymódot.Ezen kívül három további érv is az ellen szól, hogy a hideg önmagában hajlamosítana a megfázásra:- A téli álmot alvó emlősök testhőmérséklete hónapokra több fokkal csökken, mégsem fáznak meg.
– Szívműtétek során akár 19 Celsius-fokra is lehűtik a gyermekek testhőmérsékletét, mégsem fáznak meg.
– Több mint 200 teljes-test hypothermián átesett (72 órán át 33-34 fokra hűtött) oxigénhiányos újszülött egyike sem fázott még meg. (Erre a hűtésre azért van szükség, mert alacsonyabb hőmérsékleten kisebb az esély az agykárosodásra).
Az igazi mumusok a hideg, a huzat és a víz helyett
A gyerekek túlöltöztetése, zárt térben tartása, a légkondicionáló, a ventilátor használata azonban pont ellenkezőleg hat, mint ahogy szeretnénk: éppen hogy növeli a meghűlésnek tartott betegség gyakoriságát. A lakásban vagy más zárt térben mindig nagyobb lesz a fertőzés kockázata, az ezzel szorosan együtt járó mozgáshiány pedig bizonyítottan csökkenti az immunrendszer működésének hatékonyságát.Ha sokat mozog odakint egy gyerek, sem a hidegtől, sem az esőtől, sem a széltől nem kell óvni: ezek csupán edzettségét, tűrőképességét növelik. Az ember nem zárt térben élő “állat” volt az ősidőkben sem, így cseppet sem meglepő, hogy a megfázás tipikusan civilizációs, nagyvárosi betegség.Szoptatott csecsemőknek és kisgyermekeknek az anyatej bizonyos fokú védelmet, rendszerint gyorsabb gyógyulást biztosít. Erről dr. Veres Gábor szakmai közönségnek szóló előadása itt található.Kapcsolódó cikkeink megfázás témában:
- Influenzás a gyerek vagy csak megfázott?
- Tényleg a hideg okozza a megfázást?
- 5 dolog, amit nem tudtál a megfázásról
Kapcsolódó cikkek
