Baba

A szülés körüli oxigénhiány

Az újszülöttkori oxigénhiányos állapot a méhen belül, a szülés alatt és közvetlenül a szülés után bekövetkezhet, és súlyos következményekkel is járhat. A témával kapcsolatban Prof. dr. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetőjét kérdeztük.
2022. December 29.
Újszülöttet tart a kezében
Kép: Getty Images

A szülés alatti oxigénhiány egy ritka, de nagyon súlyos következményekkel járó állapot, melynek során a magzat lepényen keresztüli gázcseréje elégtelenné válik. Az oxigénhiány előbb-utóbb elégtelen keringéshez vezet, a szervek működészavart szenvednek el, súlyos formájában pedig maradandó károsodás alakul ki.  Oxigénhiányos állapot azonban nem csak a szülés alatt következhet be – mondta el dr. Szabó Miklós, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője, a téma szakavatott kutatója.

A szülés körüli oxigénhiány

Az oxigénhiányos állapotról úgy gondolkodunk, mint egy spektrumbetegségről, így újszülöttkori oxigénhiányos állapotnak nevezzük a méhen belül, a szülés alatt és közvetlenül a szülés után bekövetkezett oxigénhiányos állapotokat egyaránt – tudtam meg a professzor úrtól.

A méhen belüli elhalás okainak beazonosítása – amikor minden jel nélkül megszűnnek a magzati működések, és méhen belül meghal a magzat – mind a mai napig egy óriási kihívás az orvostudomány számára, hiszen az esetek 50-60 százalékában semmilyen magyarázatot nem találnak rá a szakemberek.

A szülés alatti események azért következnek be, mert nem megfelelően halad a folyamat: például hamarabb leválik a méhlepény a méh faláról, és egy egyensúlyvesztés alakul ki azáltal, hogy a lepényi gázcsere hamarabb megszűnik, mint ahogyan világra jött volna az újszülött.

Emellett pedig – igen ritkán –, de előfordulhat, hogy közvetlenül a szülés után kerül oxigénhiányos állapotba a baba. Ilyenkor az újszülött bizonyos betegségei állhatnak a háttérben (pl. a koraszülöttségéből fakadó tüdőbetegség).

Sudden unexpected postnatal collapse (SUPC)

Az első élethéten, az egészségesnek ítélt, érett vagy érettség határán álló újszülöttnél fellépő hirtelen, váratlan kollapszus, mely igen ritkán fordul elő, és okai egyelőre ismeretlenek. Ilyenkor az újszülött nem lélegzik, elernyed és gyakorlatilag a klinikai halál állapotába kerül.

 

Milyen tünetei vannak egy oxigénhiányos újszülöttnek?

Amikor az oxigénhiányos állapot tüneteiről kérdeztem dr. Szabó Miklóst, egy érdekes különbségre hívta fel a figyelmet. Ha oxigénhiányt élünk meg, stresszállapot keletkezik, aktívvá válunk, próbálunk szaporábban lélegezni, vagyis elhárítani ezt az állapotot. Ezzel szemben az újszülött – aki nem tudja a méhen belül elhárítani ezt a helyzetet – minimalizálja az életműködéseit. Emiatt, ha egy baba oxigénhiányos állapotban jön világra, nem vesz levegőt, nagyon gyenge lesz az izomtónusa és teljesen inaktív lesz.

Mi történik az oxigénhiányos újszülöttel?

Amikor az orvosok azt észlelik, hogy az újszülött a megszületését követően nem sír fel, akkor valamilyen mértékű oxigénhiányt vélelmeznek, és a baba stabilizációt vagy újraélesztést igényel – mondta el dr. Szabó Miklós.

De mit is jelent ez a stabilizáció?

Mindössze annyit, hogyha az újszülött nem sír fel pár másodpercen belül, finoman dörzsölni kell a hátát, azaz fizikálisan ébresztgetik. Ez a módszer az esetek elsöprő többségében hatásos eljárás, amire a baba felébred, elkezd sírni, és következményekkel sem kell számolni.

Az enyhe oxigénhiány az élet része, amely nem jár komolyabb következménnyel, és a megszületés önmagában is egy élettani értelemben vett oxigénhiányos kihívás – hívta fel a figyelmet a szakember, aki azt is hozzátette, hogy előfordulhat azonban, hogy ez a fizikai ébresztgetés nem elegendő, és át is kell lélegeztetni a babát (ilyenkor maszk segítségével pár befúvást kell alkalmazni, hogy fölnyissák a tüdőt).

Statisztika

– Minden tizedik baba igényel fizikális stimulust

– A fizikális stimulust igénylő babákból minden tizediknek lesz szüksége lélegeztetésre

– Akik lélegeztetést igényelnek, azokból csak minden tizedik lesz az, aki komplexebb élesztésre (pl. mellkasi kompresszió) szorul

 

Milyen következményei lesznek a súlyosabb oxigénhiánynak?

A központi idegrendszer, az agy, a szív és a vesék – vagyis a nagy energiafogyasztású és gyors működésű szerveink a legérzékenyebbek az oxigénhiányra. Azoknál az újszülötteknél tehát, akik jelentős oxigénhiányt éltek át, és a sikeres élesztést követően a központi idegrendszer súlyos működészavarára utaló jelek mutatkoznak, sajnos maradandó idegrendszeri károsodással kell számolni. Életre szóló bénulás, valamint a kognitív funkciókat, az intelligenciát és az értelmi képességeket súlyosan és maradandóan rontó állapotok alakulhatnak ki – foglalta össze a szakember.

Milyen beavatkozás vár a súlyos oxigénhiányos babákra?

Fontos, hogy a megfelelően képzett szakemberek időben és hatásosan alkalmazzák a szülőszobai élesztést, hiszen minél hosszabb ideig áll fenn az oxigénhiány, annál súlyosabbá válik az agyat érintő károsodás – hangsúlyozta dr. Szabó Miklós. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy bár a szakemberek az Apgar-teszt segítségével már az ötvenes évek óta mérik az újszülöttek állapotát, és képesek kiszűrni azokat a babákat, akik szülőszobai élesztésre szorulnak, egészen a kétezres évek elejéig nem volt az orvosok kezében olyan terápia, amivel az agykárosodással fenyegető oxigénhiányt átélt, sikeresen újraélesztett babákat eredményesen lehetett volna kezelni. A hipotermiás kezeléssel azonban új fejezet kezdődhetett ezen a területen is.

A hipotermiás kezelés

Ausztrál és angliai kutatók tevékenysége nyomán kezdődtek klinikai vizsgálatok azzal kapcsolatban, hogy a súlyos idegrendszeri tüneteket mutató újszülöttek magas energiaigényű szerveinek is hatékony segítség lehet az ún. hipotermiás kezelés, melynek során a babákat a megszületésüket követően lehűtik.

A hipotermiás kezelésről röviden

Jelenleg ez az egyetlenegy olyan bizonyított eljárás, ami hatásos az újszülöttkori oxigénhiányos károsodás agyi következményeinek a kivédésében. A kezelést, melynek során 33,5 ℃-ra hűtik le a babákat, a 6. életóra előtt el kell elkezdeni, és 3 napig tartják fenn. Mivel ez egy stresszállapot az újszülött számára, ezért ilyenkor altatják őket.

Magyarországon 2005-2006 között zajlott a részvételünkkel egy, a teljes test-hűtéssel kapcsolatos nemzetközi kutatás (a vizsgálat neve TOBY, azaz Total Body Hypothermia for Neonatal Encephalopathy Trial), ami minden szakmai szereplő számára hitelesen bizonyította, hogy a hipotermia hatásos és biztonságos ilyen esetben is – ismertette a professzor úr, aki Magyarországon elsőként alkalmazta és vezette be a kontrollált mérsékelt egésztest hűtést az újszülött betegeken.

A vizsgálatok kapcsán fontos megemlíteni, hogy az utánkövetés fényt derített arra is, hogy ezeknél a gyermekeknél 2 és 7 éves korban is kedvezőbb volt a neurológiai kimenetel, mint azoknál, akik nem voltak hűtve. A jövőre nézve a professzor úr elárulta, hogy olyan kutatást terveznek, amelyben kamasz és fiatal felnőttkorban is megvizsgálják, hogy kialakultak-e olyan eltérések és nehézségek (pl. érzelmi szabályozási zavar, figyelemzavar, tanulási nehézségek), amelyekről korábban nem volt tudomásuk. Ezzel ugyanis olyan megelőző stratégiák kialakítására nyílna lehetőség a későbbiekben, amelyekkel csökkenteni lehet az oxigénhiányos állapottal járó hosszabbtávú nehézségeket is. Ez pedig nagyon jó hír az érintett szülők számára is, akikre óriási teher nehezedik, és igyekeznek a legjobb fejlesztést és terápiát megtalálni gyermekük számára.

Fejlesztő terápiák és módszerek

Az oxigénhiányos babák szüleinek és a szakembereknek is embert próbáló kihívás eligazodni a rendelkezésre álló korszerű terápiák, gyógytornák és fejlesztő módszerek rengetegében – ismerte el a professzor úr, amikor a fejlesztési lehetőségekről kérdeztem. Ennek a bizonytalanságnak pedig elsősorban az az oka, hogy míg a hűtéssel és a korai intenzív terápiával kapcsolatban precíz információk és tudományos bizonyítékok támasztják alá ezek hatásosságát és biztonságát, addig a fejlesztő terápiákat és kezeléseket illetően nem állnak rendelkezésre hasonló tudományos evidenciák. Így egyelőre nincs pontos képünk arról sem, hogy ezek miként befolyásolja a növekvő, fejlődő gyermek esetleges későbbi problémáit.

Dr. Szabó Miklós azonban ezen a téren is bizakodóan várja a későbbi utánkövetéses vizsgálatokat, amelyekben azt is igyekeznek majd feltárni, hogy mely fejlesztések befolyásolták kedvezően ezeknek a gyermekeknek az életét, fejlődését. Ez pedig egyúttal orientációként szolgálhat azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke érintett ebben a súlyos problémában.