Az egyik feltételezés szerint a jelenség oka az lehet, hogy a téli babák a nyári hónapokra érnek meg annyira, hogy mászni kezdenének, amikor hosszabbak a nappalok, így tovább vannak ébren, emellett kevesebb réteg ruha van rajtuk, ami megkönnyíti számukra a mozgást. Ezzel szemben a nyáron születettek a téli hónapokban kezdenének mászni, amikor rövidebbek a nappalok, és sok réteg ruha van rajtuk, amiben nehezebb mozogni.
A vizsgálat során a szakemberek 47 egészséges gyereket kísértek figyelemmel, akiket két csoportra osztottak. Egy részük júniustól novemberig született, másik részük pedig decembertől májusig. A kutatók először hét hónapos korukban figyelték meg a gyerekeket saját otthonukban, másodszor pedig akkor, amikor elkezdtek mászni, a szülőket pedig megkérték arra, hogy a két időpont között jegyezzék fel gyermekük mozgásfejlődését.
A szakemberek egy olyan skálát használtak – Alberta Infant Motor Scale -, mely négy pozíciót különböztetett meg: a hason fekvést, a háton fekvést, az ülést és az állást, és az ezeken belül mutatott motoros funkciókat méri.
A gyerekek átlagosan 35 hetesen kezdtek el mászni, de a téltől tavaszig terjedő hónapokban születettek átlagosan minden pozícióban magasabb pontot kaptak, főleg a hason fekve végzett motoros funkciókra, amik a mászáshoz a legfontosabbak. Természetesen a fenti eredmények csak azokra az országokra lehetnek érvényesek, ahol valóban jelentős eltérés van a tél és nyár között még az otthonokban is, és nincs állandóan kiegyenlített hőmérséklet.
A szakemberek szerint a vizsgálat eredményei a szülőknek is segítséget nyújthatnak abban, hogy minél jobban segíteni tudják gyermekük mozgásfejlődését, és biztosítsák számukra azt, hogy a téli hónapokban is elegendő idejük és terük legyen a mozgáshoz.
Kapcsolódó cikkeink:
– Mozgásfejlődés az ortopédorvos szemével
– A baba megfelelő mozgásfejlődése másfél éves korig
Kapcsolódó cikkek
