Kislányom, Léna pontosan öt évvel ezelőtt kapta el a bárányhimlőt, feltehetően az oviban, hiszen akkor már a fél csoport pöttyös volt.
Emlékszem vele együtt sírtam, mert telis-tele volt az egész kis teste hólyagokkal, és iszonyatosan viszketett neki. Még fotósorozatot is készítettem a lefolyásáról. A hagyományos rázókeverékkel ecseteltem a kiütéseit. Az ovimentes otthon töltött napok emlékei örökre élni fognak bennem. Nem volt az a néhány nap egy leányálom, de mégis szép volt. Boldogan olvastuk a Pöttyös Pannit, és csengettünk be a doktor néni hátsó kapuján, ahol a fertőző betegek léphetnek be. Örültünk, hogy végre túl leszünk rajta mi is, és kipipálhatjuk a bárányhimlőt. Sőt, nem csak én voltam ezzel így, hanem a szomszéd kisfiút is átküldte az anyukája egy közös játékra, hátha Kornél is “kisbárány” lesz.
Aztán most, hogy eltelt jó pár év és megszületett a kisfiam, Nikolasz, teljesen más érzések kavarognak bennem. Mint sok minden, úgy a bárányhimlővel kapcsolatos álláspontok is változnak. Persze próbálok hallgatni az anyai ösztöneimre. De a dilemmám jelenleg is tart. Már nem olyan természetes, hogy a gyerek bárányhimlős lesz és aztán gyorsan jön, majd gyorsan megy a betegség? Veszélyes is lehet? Oltassam? Ne oltassam? Más már a kezelési módszer? Utánajártam Dr. Nagy Beáta gyermekorvosnál, hogy mi is a jelenlegi helyzet és mit kell tudni a bárányhimlőről.
Mennyire veszélyes ma a bárányhimlő? Melyik korosztályra a legveszélyesebb?
A bárányhimlő fertőzés ép immunrendszerrel rendelkezők esetében sem minden esetben veszélytelen betegség. Szinte minden korcsoportban és élethelyzetben okozhat problémát. Veszélyezteti a kismamák és magzatuk egészségét. A szövődmények lehetnek súlyos idegrendszeri és légúti tünetek, májelégtelenség, baktériumok által keltett felülfertőződés.
Bár gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, az újszülötteknél, tinédzsereknél, felnőtteknél a betegség lefolyása súlyosabb lehet. A különösen veszélyeztetettek közé tartoznak az egy hónaposnál fiatalabb csecsemők, a koraszülöttek, a nagy dózisú szteroiddal vagy valamilyen gyermekkori malignitás, különösen a leukémia miatt kezeltek és a terhes anyák.
A magzat számára a terhesség első három hónapja alatt lezajló bárányhimlő kb. 10 százalékos kockázattal bíró kongenitális varicella-szindrómát okozhat, mely fejlődési rendellenességgel jár. Ha a kismama a szülés előtti 5 napon belül betegszik meg bárányhimlőben, az anyai kockázat növekedése mellett az újszülöttnél súlyos lefolyású progresszív varicella fordulhat elő, melynek halálozása kezelés nélkül kb. 20 százalék.
Mi jelenleg az ajánlott kezelési mód?
Különösebb kezelésre nincs szükség. Láz esetén lázcsillapítók adhatók, de aszpirin tartalmút az ún. Reye szindróma veszélye miatt tilos adni! Viszketés ellen pedig lokálisan recept nélküli szerek adhatók. A Virasoothe™ gyorsan felszívódó, illatmentes gél, amely nem tartalmaz tartósítószert. A PoxClin hab fő hatóanyaga egy bioaktív baktériumblokkoló rendszer. Csökkenti a viszketést, így csökkenti az elfertőződés és a hegek kialakulásának veszélyét. Ha másodlagos bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikum alkalmazása szükséges. A sebeket borogatni nem szabad és rázókeveréket használni sem ajánlott, mert a hólyagok lefedése gennyesedéshez vezet és tartós heg is marad a bőrön.
Langyos fürdő, gyakori zuhanyozás, a gyermek körmének rövidre vágása, esetleg éjszakára kesztyű viselése megakadályozhatja, hogy a kiütéseket a beteg elvakarja. A hosszas fürdőzéstől a hólyagok, pörkök felázhatnak. A gyermeket ne öltöztessük melegen, mert a verejtékezés jobban fokozza a viszketést!
A veszélyeztetett populációt speciális, a varicella vírus ellen kifejlesztett gyógyszerekkel (acyclovir és annak származékai) lehet kezelni.
A szájban is lehetnek hólyagok, ezért kerüljük a nehezen fogyasztható, a túl sós, savas és lúgos ételeket és italokat. Lehetőleg a bárányhimlős személy maradjon otthon a további felülfertőzések elkerülése miatt.
Oltassunk, ne oltassunk? Milyen védettséget jelent az oltás?
A bárányhimlő ellen létezik védőoltás, Magyarországon 1998-óta elérhető. Az élő attenuált (gyengített) vírust tartalmazó vakcina hatékony, tartós immunitás kialakítására alkalmas és kevés mellékhatással jár. Alkalmazásával a betegség szövődményeivel együtt megelőzhető. Ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, valamint súlyossága csökkenthető.
Kétféle védőoltás érhető el Magyarországon. A vakcina 9 hónapos kortól adható, de ajánlott kor inkább a 15. hónap. A megfelelő immunitáshoz 2 oltás szükséges. Az oltás természetesen felnőttnek is beadható, ha még nem betegedett meg a bárányhimlővel. Oltással nagyjából 15-20 nap alatt alakul ki a védettség. Mivel az oltás védettsége hamarabb alakulhat ki, mint a megbetegedés, elvileg a megfertőződés utáni néhány napban van még értelme megpróbálni beadatni, és így akár elkerülhető a megbetegedés.
Elsősorban olyanokat érdemes beoltani, akik valamilyen okból veszélyeztetettek, pl. olyan fiatal nő, aki gyermeket szeretne, de még nem volt bárányhimlője, bármilyen okból immunhiányos gyermek. Természetesen nem kell azokat beoltani, akik már átestek varicellán, hiszen ők tartós immunitással rendelkeznek.
Az Egyesült Államokból származó adatok szerint – ahol 1995 óta használják, és minden gyermek számára javasolják az oltást – 80% százalékos átoltottság esetén a bárányhimlő előfordulása a nem oltottak között 75-80%-kal csökkent. A bárányhimlő elleni védőoltás azonban nem véd a később esetleg kialakuló övsömör ellen. Ha a kisgyermek bárányhimlőt kap, annak esélye, hogy a környezetében élő, bárányhimlőn még nem átesett személyek megfertőződnek, szinte 100 százalék.
A vélemények az oltás szükségességéről megoszlanak. A fő ellenérv, hogy a bárányhimlő gyors lefolyású, enyhe betegség, ami miatt kár vállalni bármilyen kockázatot, amit a védőoltás beadása esetén esetleg fellépő mellékhatás jelenthet. Az oltás mellett azzal érvelnek, hogy noha a betegség alapban valóban enyhe lefolyású és önmagában védőoltást nem igényelne, de az előforduló szövődmények kockázata már jóval nagyobb, mint amit a vakcina jelenthet.
A legtöbb védőoltáshoz hasonlóan a bárányhimlő elleni vakcina sem biztosít 100 százalékos védelmet a betegséggel szemben. A második adag beadása után ritkán kialakulhat ugyan az úgynevezett áttöréses bárányhimlő, de ilyen esetekben a betegség sokkal enyhébb lefolyású, kevesebb kiütéssel jár, és általában láz nélkül zajlik le.
Kapcsolódó cikkeink:
– A bárányhimlő véd a későbbi bőrbetegségektől?– Bárányhimlőparti
– Nem csak gyerekbetegség – a bárányhimlő
Kapcsolódó cikkek
