A Cognition című szaklapban publikált kutatás során öt és nyolc év közötti gyerekeknek mutattak be két figurát (játékbabát): az egyik a gonosz, míg a másik a kedves karakter volt. Ezután közölték a gyerekekkel, hogy a gonosz figura kettő, négy, nyolc, illetve tizenhat matricát ad nekik, szemben a jófiúval, aki csak egyet. Amikor a két ajánlat között alig mutatkozott eltérés, a gyerekek könnyedén lemondtak a több matricáról, hogy a jófiút választhassák. Ha azonban a rosszfiú tizenhat matricát ajánlott, a gyerekek már elcsábultak, és inkább vele kötöttek üzletet.
Ez az erkölcsi dilemma már 12-13 hónapos korban is megjelenik. A gyerekeknek bábjátékot adtak elő, amelyben a főhősnek egy dobozt kellett kinyitnia, amiben játékok voltak. Ez sosem sikerült neki, míg végül a másik szereplő a segítségére sietett, míg egy harmadik direkt becsapta előtte a doboz fedelét.
Az előadás végén a kedves, segítőkész figura egy kekszet ajánlott a kicsiknek, míg a gonosz karakter kettőt. A babák 80 százaléka inkább csak egy kekszet kért, hogy a kedves bábu kedvében járhasson. Amikor azonban a gonosz figura nyolc finomságot ajánlott, már ők sem moralizáltak sokat: örömmel elfogadták a remek ajánlatot.
„Ez a kísérlet az ördöggel kötött paktumról szól. Közben persze kevésbé cinikus üzenetet közvetít az egész: már igen korán le tudunk mondunk kisebb dolgokról, hogy a helyes utat válasszuk” – mondja a kutatást vezető Arber Tasimi, a Yale pszichológusával, Karen Wynn-nel.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress