Előfordulás, okok
Az archasadékok kialakulásának okai részleteiben ma még nem ismertek. A manapság leginkább elfogadott tudományos magyarázat szerint a meglévő öröklött hajlam és a külvilág kedvezőtlen hatásainak együttese felelős az archasadékok kialakulásáért. Az örökletes komponensek befolyásának aránya mintegy 15-30 százalékra tehető. Ez az oka annak, hogy az érintett családokban gyakrabban lép fel ismételten archasadék. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ismertek olyan megelőző módszerek, amelyek segítségével az érintett családokban jelentősen csökkenthető az archasadékok ismételt fellépésének valószínűsége.
Az archasadékos fejlődési rendellenesség alatt az ajak, az állcsont és a szájpad területén lévő folytonossághiányt, más szóval hasadékot értjük. Az egyes hasadékformák a kezdetleges arcnyúlványok elégtelen egybeolvadásának következtében alakulnak ki a terhesség korai szakaszában. Számos hasadékforma, illetve ezek különböző kombinációi ismertek. A leggyakoribb ajak-, állcsont- és szájpadhasadék együttes fennállása.
Táplálás
Kezdetben az archasadékkal született gyermekek szoptatása, illetve táplálása a legnagyobb probléma. Türelemmel, megfelelő ismeretekkel, szakemberek értő támogatásával és kellő figyelemmel azonban ez a gond áthidalható.
Kezelés
Az archasadékok kezelésének alapja azok sebészeti zárása. A gyermekek kezelésének célja, hogy az ötödik életév betöltésekor már helyesen tudjanak beszélni, és csupán az ajak alig látható hege “különböztesse meg” őket az egészségesen születettektől, így beiskolázásuk már zavartalan legyen. Ennek feltétele, hogy a kezelés a születést követően megkezdődjék, és később is következetesen folytatódjék. A siker alapja, hogy a szülők elfogadják, a rendellenesség egyetlen operációval többnyire nem “oldható” meg.
Másrészt tudnunk kell, hogy a gyermek rendellenessége fejlődésének oly sok területét érinti, hogy a sikeres kezeléshez több szakterület orvosainak tartósan összehangolt együttműködésére van szükség. A gyógyító csapat általában gyermekorvosokból, szoptatási tanácsadókból, szájsebészekből, fogszabályozó fogorvosokból, gyermek fül-orr-gégészekből és logopédusokból áll.
Sebészeti kezelés
Fontos hangsúlyozni, hogy az archasadékos gyermekeknél a hasadék rémisztő látványa ellenére “semmi sem hiányzik”. A bőr és a nyálkahártya folytonossághiányán kívül, minden csontos struktúra adott, csak az izmok tapadása és lefutása rendellenes. Ezért a hasadékzárás során elsődleges az izmok felszabadítása, illetve a megfelelő anatómiai struktúrák helyes rekonstrukciója.
A mai modern sebészi koncepciók az esetek többségében már a gyermek első életévének végére mind az ajak mind pedig a szájpad (lágy és kemény) hasadékát zárják, biztosítva ezzel az arc harmonikus fejlődését és a beszéd zavartalan kialakulását.
Az első beavatkozás az ajakhasadék zárása. Ennek időpontját elsősorban a gyermek fejlődése határozza meg, rendszerint 3-6 hónapos korban kerül rá sor. A szájpadhasadékok zárására rendszerint a gyermek hangképzésének megkezdése idején, körülbelül egyéves kor körül kerül sor. Rendkívül ritkán, a gondosan elvégzett műtét és az ezt követő rendszeres logopédiai gondozás ellenére is hangképzési és beszédzavarok maradhatnak fenn, ezért a gyermek hároméves kora körül, de legkésőbb a beiskolázásig szükség lehet egy további úgynevezett beszédjavító műtétre is. Az állcsonthasadék zárása a sorban az utolsó.
Többnyire a gyermek 8. és 12. életéve között kerül elvégzésre, mindig a hasadék mellett előbújó fogak fejlődésétől függően. Ezért a beavatkozás időpontját a fogszabályozó kezelést végző fogszakorvos és az operáló sebész közösen határozza meg. A műtét során a fogmedernyúlvány folytonossághiányát, a fogak között a csonthiányt csípőből kivett csont beültetésével lehet pótolni. A pótlás eredményeként a fogsor szabályos íve kialakítható. Ajak-, állcsont- és szájpadhasadékok együttes fennállásakor a fenti műtétek értelemszerűen kombinálódnak.
Fogászati és fogszabályozó kezelés
Az archasadékos gyermekek fokozott fogászati gondozást igényelnek. Egyrészt, mert gyakoribb a hasadék mellett kibújó fogak zománcának elváltozása, másrészt a fogak gyakran rossz irányban vagy rossz helyen nőhetnek ki, ami fogszabályozó kezelést tesz szükségessé. A fogszabályozó kezelés fő szakasza maradandó fogak kibújásával kezdődik meg, ami rendszerint folyamatos a gyermek növekedésének lezárulásáig. Ennek során kivehető vagy fogakra erősített állandó fogszabályozó készülékeket alkalmaznak. Cél a szabályos és jól illeszkedő fogsorok kialakítása, valamint az arc harmonikus fejlődésének elősegítése.
A középfül kezelése
A középfül szellőző nyílása a lágyszájpadlás szomszédságában van és nyeléskor a szájpadizmok húzása révén nyílik. Lágyszájpadhasadék esetén az izmok hibás tapadása miatt elégtelen a járat nyitása, és ezáltal akadályozott nyomáskiegyenlítő, illetve szellőztető funkciója. Ez gyakran krónikus középfülgyulladás kialakulásához vezet.
A tartósan fennálló és nem kezelt középfülgyulladás pedig maradandó halláskárosodást okozhat. Ezért a szájpadhasadék zárása mellett különösen fontos a folyamatos gyermek fül-orr-gégészeti gondozás is. Ennek során a fül-orr-gégész egy szellőző csövecskét helyez a fülbe, aminek segítségével a fülnek tartós folyadékelfolyási és szellőzési lehetőséget biztosít. A szájpadhasadék zárását követően rendszeresen ellenőrzi a csövecskét illetve a középfület egészen a szellőzés helyreálltáig.
Logopédiai kezelés
Az archasadékos gyermekek összetett kezelésének kiemelt része a logopédiai gondozás. Ideális esetben a műtétek tökéletesen helyreállítják a rendes anatómiai viszonyokat a hang- és beszédképzésért felelős száj, orr és gége régióiban. Ezt követően a gyermeknek a funkciók helyes működését kell megtanulnia és begyakorolnia, ami szakszerű és folyamatos (gyakran több éves) logopédiai kezeléssel lehetséges. A hasadék időben elvégzett, eredményes műtéti zárásával és a rendszeres logopédiai kezelésekkel elérhető az életkornak mindenben megfelelő beszéd.
Utógondozás
A rendellenesség összetettsége miatt az archasadékkal született gyermekek ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres hasadékos utógondozás a gyermek 18. életévéig. Az ilyen speciális rendelésen a gondozásban résztvevő összes szakma képviselőjének együttes jelenlétében, azokkal közösen dönthetnek a szülők a gyermek további kezeléséről, illetve felvilágosítást kaphatnak az esetleges utólagos korrekciós beavatkozásokról is.
Az első egyesület, amely Magyarországon az archasadékos fejlődési rendellenességben szenvedők támogatására jött létre, a “Mosolyogj bátran!”.
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
