Most egy spanyol kutatás azt mutatta ki, hogy a dentális okklúzió is a testtartás és az egyensúly kontrollálásával is összefügg.
A Barcelonai és az Innsbrucki Egyetem két közös kutatása kevésbé nyilvánvaló összefüggést bizonyított a tökéletlen harapás és a testtartás kontrollja között. Fontos megjegyezni, hogy bár ez az összefüggés statisztikailag gyengének tűnhet, megerősödik, amikor valaki kimerült, vagy ha az instabilitás is szerepet játszik.
A Motor Control illetve a Neuroscience Letters című szaklapokban megjelent mindkét kutatás egyértelmű bizonyítékkal szolgál arra, hogy a testtartás-kontroll (statikus és dinamikus egyensúly esetében egyaránt) javul, amikor az állkapocs semleges helyzetbe állításával a különböző rendellenes okklúziókat korrigálják.
Az utóbbi években egyre nagyobb tudományos érdeklődés övezi a stomatognath rendszer (vagyis az evést, beszédet, rágást, nyelést és mosolygást lehetővé tevő szervek és szövetek összessége) és a testtartás-kontroll közötti összefüggést. A szakértők szerint az összefüggésnek neurofiziológiai magyarázata lehet. Kölcsönös hatás van ugyanis a trigeminális ideg és az agyidegmag (nucleus vestibularis között, amelyek a rágási funkcióért illetve az egyensúlyszabályozásért felelősek, valamint a rágóizmok és a nyakizmok között.
Minél hamarabb, akár már egyéves korban, de legkésőbb akkor, ha az összes tejfog kibújt érdemes felkeresni a fogorvost. Ha a gyermek egyébként panaszmentes, akkor is szükséges évente legalább egyszer elmenni egy gyermekekre specializálódott fogorvoshoz.
Ha nincs semmi probléma – márpedig ilyen kicsi korban ritkán szuvasak a fogak – akkor sokkal könnyebben veszi majd a gyermek később ha kezelésre van szükség, hiszen ismeri már az orvost, a környezetet, a rendelőt. Nagyon fontos a későbbi, felnőttkori fogápolás szempontjából is, hogy a gyermekben ne legyen félelem a fogászattól, ennek a kikerülésére célszerű, hogy rendszeres időközönként részt vegyen fogászati szűrésen. Ma már léteznek kifejezetten gyermekekre szakosodott fogászatok, ahol türelemmel, játékosan állnak hozzá a legkisebbekhez is.
Kisgyermekeket négy éves kor körül már érdemes elvinni egy fogszabályozási konzultációra, noha a kezelések nagy része nyolc-tíz éves kor körül kezdődik, a vegyes fogazat idején, amikor még tejfogak is, de már maradófogak is vannak. A növekedésben lévő állcsontok, fogívek, fogak célirányosan befolyásolhatóak, fejlődésük könnyen irányítható. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál biztosabb, hogy elérjük a kívánt eredményt.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
