LydiaMay Wylesky egész életében túlsúlyos volt. Amikor elkezdett óvodába járni, 46 kilót nyomott. Az évek során folyamatosan hízott, és annyira elnehezedett, hogy a házi mérlegek nem tudták megmérni. Egy ócskavas-telepen dolgozva felmászott az egyik ipari mérlegre, és megtudta, hogy 280 kilót nyom.
„Lehangoló volt” – mondja a 39 éves dél-karolinai nő, a TODAY.com-nak, ahol képeket is találsz LydiaMayről. „Azt tettem, amit sokan. Csak próbáltam olyan dolgokat találni, amelyektől jobban érzem magam… Ez volt az evés.”
Lydiának az évek során négy gyermeke született, miközben súlya fel-le ugrándozott, de 200 kiló alá képtelen volt fogyni. Végül az orvosa “megfenyegette”, azt mondta neki, hogy ha nem változtat az életmódján, akkor öt év múlva a gyerekeinek nem lesz édesanyjuk.
Ez hatott.
Az első 45 kiló elvesztéséhez Lydia lemondott az energiaitalokról. Először csak egy kortyot ivott, aztán kidobta a palackot, de rájött, hogy anyagilag jobban jár, ha meg sem veszi az italt. Aztán a cukros üdítőkről is lemondott, ahogy rizst sem evett többé.
Kapott egy triciklit, ami elbírta a súlyát, mindenhová azzal járt, és vitte magával a gyerekeit is. Néhány kilométerre volt egy fagyizó, Lydiának komoly kihívás volt odáig eltekernie, de a családja kedvéért megtette.
Amikor megtorpant a fogyása, drasztikusabb módszerhez nyúlt: gyomorszűkítő műtétre jelentkezett. Meg is lett az eredménye, a műtőasztalon 222 kilót nyomott, most pedig 88 kiló a súlya.
„Képtelenség boldog életet élni, ha több mint 250 kiló vagy, és állsz a tűzhely előtt 20 percig, majd leülsz egy székre, és kényszerítened kell magad, hogy befejezd a főzést a gyerekeidnek, pedig kimerült vagy az állástól is” – mondja.
Súlycsökkentési tapasztalata értékes leckét adott neki. „Az életet mindenképpen érdemes élni” – mondja. „Nagyon örülök, hogy ezúttal ragaszkodtam valamihez.”
Lydiának van egy egyszerű tanácsa is azoknak, akik abban reménykednek, hogy fogyni szeretnének, vagy egészségesebb életmódra váltanának: „Ne add fel önmagad!”
„Én tényleg nem törődtem magammal” – mondja. „Miután eldöntöttem, hogy a gyerekeimnek szükségük van rám, ér értük kell jobbnak lennem, akkor elkezdődött a változás.”