Mi történik, ha a gyerek előtt veszekszünk?
A Jaj, ne a gyerek előtt! De miért ne? címmel megjelent cikk szerzője, Cziglán Karolina pszichológus azt írja, hogy terápián gyakran hangzik el, hogy bár sokat veszekednek a kliensei, de arra azért vigyáznak, hogy ne a gyerek előtt tegyék.
“Persze, a törekvés, hogy az ember legyen tekintettel a csemetére, tiszteletreméltó. Nem tudunk mindig úgy viselkedni, ahogy várnánk magunktól, előfordul, hogy elönt minket az indulat, hogy elveszítjük az önkontrollt, hogy betelik a pohár” – foglalja össze a legjellemzőbb félelmeket.
Csakhogy kutatások szerint egyáltalán nem tesz jót (vagy jobbat) a gyereknek, ha a szülei az orra előtt kezdenek veszekedni, majd észbe kapnak és gyorsan eltűnnek egy másik szobában, hogy a veszekedést ott és ne a gyerek előtt folytassák.
Ezzel ugyanis az a baj, hogy a gyerek a (jobb esetben bekövetkező) feloldást nem tapasztalja meg, benne a kezdeti feszültség marad meg. A másik igen káros hatása ennek a szülői taktikának, hogy a gyerek fantáziájára van bízva, hogy az általa annyira szeretett személyek vajon mit csinálnak a másik szobában. Ettől pedig igencsak bizonytalan helyzetbe kerül a gyerek.
“A legfőbb probléma a ‘csak ne a gyerek előtt’ elképzeléssel, hogy a gyerek mindent érez, érzékeli a hangulatot, a szülők közti kapcsolatot, hogy megvan-e az egyensúly a családban, vagy robbanás előtti az állapot, esetleg tartósan elnyomott feszültség húzódik az erőltetett mosoly, és nagy energiákkal fenntartott semleges hangszín mögött. Vagy éppen azt, hogy üresség van, a szülőknek semmi köze egymáshoz” – írja a pszichológus és arra is felhívja a figyelmet, hogy ha azért nem üvöltözünk a gyerek előtt, hogy ne hallja, és nem azért mert nincs miért kiabálni egymással, attól még nem kapja meg a gyerek azt a mintát, mintha a szülei szeretnék és tisztelnék egymást.
A nagy kérdés persze az, hogy vajon baj-e, ha a gyerek látja, hallja a szülők közötti konfliktust. Mindenki tud példát citálni innen is, onnan is: boldogtalan gyerekkor nulla szülők közötti háborúval, szomorú gyerekkor sok veszekedéssel, stb. A cikk írója szerint fontos megérteni, hogy ha családtagok egymáshoz fűződő viszonya üres, ellenséges, akkor a gyerek nem érzi magát biztonságban otthon. Így hát ha a kapcsolat minősége rossz, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy csukott ajtók mögött történik-e a szülők közötti veszekedés vagy a gyerek előtt.
És ami még fontos: egy veszekedés sokféle lehet. A gyerekek pedig pontosan érzik, hogy bár a szüleik éppen veszekednek, de attól még szeretik egymást, a kapcsolatuk nem kérdőjeleződik meg – vagy éppen fordítva. Persze egy gyermek nem így fogalmazza meg, de az biztos, hogy nem fog traumatizálódni.
“Ha az ember a vitát úgy értelmezi, mint egy felkavaró helyzetet, amiben nehéz hallani egymás szavát, nehéz kifejezni, és megérteni, hogy ki mit akar, akkor ez nem ijesztő és romboló a gyereknek, ezt ő is el tudja viselni. Ha viszont az általa szeretett emberek ellenségként tekintenek egymásra, akkor az neki fáj és rombolja őt, akár hangosan, akár csendesen teszik” – foglalja össze Cziglán Karolina.
Kapcsolódó cikkeink veszekedés témában:
- Ezen veszekszenek a legtöbbet az újdonsült szülők
- Hogyan béküljünk ki?
- Ez a kevesebb veszekedés titka!
Forrás: divany.hu/babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
