Nem a továbbtanulás miatt vállalnak később gyereket
Az Oxford Egyetem szakemberei azonban a hollandiai Groningen és Wageningen Egyetem munkatársaival karöltve új világításba helyezték a kérdést, és úgy vélik, az oktatásnál jóval nagyobb szerepe van a családi háttérnek abban, hogy valaki mikor szüli az első gyermekét.
A huszadik század végére Európa szerte és az Egyesült Államokban is négy évvel későbbre tolódott az első gyerekek világra jövetele a század első feléhez képest, miközben a nők oktatásban betöltött szerepe is hasonló mértékben nőtt. A tudósok kiszámolták, hogy minden egyes, az oktatásban eltöltött év hat hónappal tolja ki a családalapítás idejét, ugyanakkor arra is fény derült, hogy a gyerekvállalást elsősorban nem a tanulás ideje, hanem a családi háttér befolyásolja.
A tanulmány példaként mutatja be, hogy a második világháborút az USÁ-ban közvetlenül követő ún. baby-boom korszak (az ötvenes évek végéig tartott, hazánkban kb. ekkor zajlott az ún. Ratkó-korszak, 1956-ig) szülei mind fiatalok voltak, ugyanakkor már magasabban iskolázottak is, mint a második előtti apák és anyák. A szülés későbbre tolódásra inkább a hatvanas évektől egyre inkább elérhető fogamzásgátlási módszerekhez köthető, semmint az iskolázottsághoz.
Hazánkban 1990 után gyorsult fel az anyaság későbbre tolódásra: a rendszerváltás körül az anyák első gyermek vállalásakor átlagosan 23 évesek voltak, míg manapság már közelíti a 30-at.
Kapcsolódó cikkeink:
- Pozitív hatása is van, ha 25 év felett szülsz
- 40 felett is ugyanolyan az esély a teherbeesésre
- A férfinál előny, ha családos, a nőnél hátrány
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
