Van, aki tervezi, és van, aki nem, a gyerekvállalás nem csak szándék kérdése. Megkérdeztünk titeket, hogy alakult a gyerekek száma ahhoz képest, amit terveztetek, vagy amire vágytatok. Jól tudjuk, hogy már tervezni sem egyszerű, azt pedig, hogy végül hány gyermek születik, rengeteg tényező befolyásolja. Hogy csak néhányat említsünk: a párkapcsolat minősége vagy egyáltalán annak megléte, egészségügyi tényezők, anyagiak…
Tervezzük a gyerekvállalást?
Létezik a fejünkben egy kép a gyerekvállalásról, ami így néz ki: két ember egymásban szeret, összeházasodik, gyereket tervez, aki meg is fogan akkor, amikor ezt a pár szeretné, egészségesen jön világra, a párkapcsolat továbbra is boldog és kiegyensúlyozott, majd jöhet a következő gyerek, gyerekek. Ha nehézségekbe ütközik a gyerekvállalás, akkor orvosi segítséget kérnek, amit gyorsan meg is kapnak, ami végül szintén oda vezet, hogy megszületik egy egészséges kisbaba. Ez egy meglehetősen idealizált kép – ahogy a Qubit.hu cikke is írja –, a valóság azonban az, hogy Magyarországon az összes várandósságnak csak kétharmada tervezett. A Kohorsz ’18 kutatás szerint „a tudatos gyermekvállalás összefüggést mutatott a várandós társadalmi-demográfiai helyzetével, így nagyobb arányú volt például a házasságban élők, illetve a magasabb iskolai végzettségű anyák körében.” Az idősebb korban várandósok ugyancsak nagyobb arányban tervezték a terhességüket. A tudatosság összefüggést mutat az anyagi helyzettel is: a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók 82 százaléka, a legrosszabb anyagi körülmények között élők 42 százaléka tervezte a gyerekvállalást.
Mennyi ideig kell várni egy kisbabára?
A tervezett várandósságok csaknem háromnegyede (73,6 százalék) egy éven belül létrejött. A párok 5 százaléka várt legalább három évet, mire megfogant a baba. A válaszadók négyötöde számára nem volt semmilyen egészségi akadálya a várandósság létrejöttének, ugyanakkor 15,9 százalékuk szembesült valamilyen problémával, amely nehezítette a gyermekvállalást. Közülük 15,1 százalék fordul orvoshoz.
Befolyásoló tényező-e a pénzügyi stabilitás?
Egy tavalyi országos reprezentatív felmérés szerint a 18-39 éves korosztály 65 százaléka tervez gyerekvállalást. A kutatásból kiderült, hogy a tervezési szakaszban járó párok többsége stabil pénzügyi háttérrel könnyebben vállalna gyereket vagy legalábbis sok egyéb mellett fontos szempontnak tartja az anyagi biztonságot a döntés meghozatalakor. A család bővítését tervezők 28 százaléka válaszolta azt, hogy könnyebben vállalna gyermeket jó anyagi körülmények között és további 29 százaléka tartotta ezt fontos szempontnak.
Biztos, hogy a tudatosan, tervezetten gyereket vállalók számára lényeges kérdés az anyagi biztonság, de hogy ez alatt pontosan ki mit ért, az homályos, és nagy egyéni eltéréseket mutathat. Ahogy szerepet játszhat további gyerekek vállalásában a foglalkoztatottság és az atipikus foglalkoztatási formák is. De a gyerekvállalás a nagy többség szerint azért elsősorban érzelmi kérdés, az más kérdés, hogy a második vagy harmadik gyerek vállalásában már erősebb szerepet játszhat a megélhetés is. Az, hogy a mindenkori családpolitikai intézkedések mekkora szerepet játszanak a demográfia alakulásában egy tavalyi kutatás adhatja meg a választ. A Tárki Társadalmi riportjában megjelent Spéder Zsolt és Murinkó Lívia tanulmánya, amely 31 év demográfiáját és családpolitikáját átnézve arra a következtetésre jutott, hogy a gyerekvállalási kedv alakulásában fontos az állami segítség abban, hogy a kétgyerekes párok vállaljanak egy harmadik gyereket is, de az első gyerek megszületéséről hozott döntésben alig van szerepe a kormányok politikájának.
A Gyerekszoba.hu olvasóinál ez a helyzet:
- Azok vannak döntő többségben, akik két gyereket terveztek és két gyerekük is van, 69 olvasónk válaszolt így
- 33-an írták azt, hogy három gyermeket szerettek volna, és három gyerekük is van
- Kettőt tervezett és három gyermekük lett huszonhat olvasónknak
- Huszonegy olvasónk pedig egy gyereket tervezett és ennyi is lett végül
Ennyi az átlagos gyerekszám Magyarországon
A KSH adataira támaszkodva azt láthatjuk, hogy azokban a háztartásokban, ahol két felnőtt van:
- 32 százalékuk egygyermekes
- 26 százalékuk két gyermekes
- 12 százalékuk három vagy több gyermek van
- Közel 14 százalék azoknak a gyermekes háztartásoknak az aránya, ahol egy felnőtt nevel egy vagy több gyermeket
Néhány érdekesség olvasóink válaszaiból:
- Két olvasónk öt gyermeket tervezett, és ennyi is született
- Tizenöt olvasónk egy gyerekben gondolkozott, de végül három is lett
- Tizenegy olvasó két gyereket szeretett volna, de végül négy lett
- Tizenhárman voltak, akik nem terveztek egy gyermeket sem és végül három is született
Akárhogyan is alakult a gyerekek száma, mindegyikükhöz szívből gratulálunk!