Mielőtt áttekintenénk, hogy mennyi mindent tud egy baba hat hónaposan hangsúlyozzuk, hogy a fejlődés üteme minden gyerek esetében más, nagy egyéni eltéréseket mutat. Ugyanakkor minden fejlődési mérföldkőnek van egy időablaka, ezen belül azonban mindegy mikor következik be. Fontos azt is tudnunk, hogy a nagymozgások egymásra épülnek, nem cserélhetők fel, nem szerencsés, ha egy-egy kimarad, sürgetni pedig felesleges, sőt káros.
Lássuk, mi mindent tudhat már egy baba hat hónaposan!
Látás
A baba általában szívesen nézelődik, fejét oldalra fordítva nézegeti a kezeit, ujjait. Ahogy telik az idő, a tárgyakat letapogatja, sőt szájával fel is fedezi. Kezdi elkülöníteni a színeket. Egyre pontosabban nyúl a tárgyak felé, félévesen már összehangoltan teszi át a tárgyat egyik kezéből a másikba, és ezt folyamatosan, megszakítás nélkül tudja követni a szemével is. Szívesen figyeli a mozgást. Mivel mindent a szájába vesz, ezért nagyon fontos figyelni arra, hogy ne legyenek apró tárgyak körülötte.
A babák látásfejlődésével kapcsolatban vörös zászló, ha:
- a baba sokkal nyugtalanabbá, bizonytalanabbá válik háton fekve, mint hason;
- sokszor tartja csukva vagy félig nyitottan a szemét;
- leginkább csak az ablak vagy lámpák felé fordul;
- hason fekve a könyök-, illetve az alkartámaszkodás nem alakul ki, és ennek nem az izomzat az oka;
- inkább ütöget, vagy pontatlanul nyúl a tárgyak felé;
- elmozdul a térben, a fejét és tekintetét inkább a földre szegezi;
- hívó szóra nehezen találja meg a felnőtt arcát – figyelmeztet a koragyermekkor.hu cikke.
Ezekben az esetekben mindenképpen további vizsgálatokra van szükség.
Hallás
Egyre biztosabban tud különbséget tenni ismerős, és számára ismeretlen személyek hangjai között. A környezete zajait is kezdi megtanulni, és felfigyel egy-egy számára fontos eseményre, mint például édesapa vagy a testvér(ek) hazaérkezésére. Elkezd a zaj irányába mozogni, megnézi, mi történik. Először az oldalról jövő hangokat tudja keresni. A nagymozgások fejlődésével egyre ügyesebben tudja majd forgatni a fejét, anélkül hogy felborulna. Ez is szükséges ahhoz, hogy más irányba, pl. felfelé is keressen.
Megnyugszik az éneklésre, dúdolásra. Hangadásaiban is megfigyelhetővé válik egy kis dallamosság. A családtagok hangját hat hónapos korára felismeri.
Értelmi képességek
Ebben az időszakban a baba az irányított, pontos nyúlást, fogást és az elengedést gyakorolja a tárgyakkal. Egyre inkább a tekintete irányítja kézmozgását, finomabban ragadja meg a tárgyakat, és egyre változatosabban tevékenykedik velük. A tárgyak ejtegetése, visszaszerzése a kezdeti lépés a tárgyállandóság megtanulásához. Ezt a kukucs játékkal is gyakorolhatjuk.
Amikor meg tud fordulni a baba, akkor már nincs szükség arra, hogy fel legyenek kötözve a tárgyak, játékok. Inkább tegyük köré a játékokat, így oldalra kinyúlva vagy elfordulva tudja azokat felvenni, és ha elejti, akkor megpróbálhatja visszavenni. Ebben az időszakban azok a babajátékok a legideálisabbak, amelyek összetettebbek, van rajtuk könnyen megragadható, kiálló rész, elég nagyok, de nem túl nehezek.
Fontos, hogy hagyjuk őt egyedül gyakorolni, nem kell mindig foglalkoztatni. A saját tapasztalás fontossága nagyon fontos a tanulásban.
Kommunikáció
Ha rendszeresen énekelünk neki, felismeri és mosollyal jutalmazza a többször hallott dallamot, főként akkor, ha a megszokott személytől kapja. Az érintésnek, simogatásnak, testi kontaktusnak változatlanul nagy szerepe van a kommunikációban. A csecsemő kezének mozgása már elég ügyes ahhoz, hogy a kapaszkodóreflexet lassan felváltsa a felénk nyúlás tudatos mozdulata. A sok simogatás, testi kontaktus hatására a baba is egyre ügyesebben kommunikál az érintés, megfogás gesztusával.
A beszédszervek ügyesedésével és az idegrendszer érésével a hangadás eljut a kezdeti próbálgatástól a gőgicsélésig. Féléves korára a csecsemő egyre inkább saját anyanyelve hangkészletét részesíti előnyben, lassan elhagyja azokat, melyeket nem hall a környezetében. A korszak végén már megjelenhet a gagyogás.
A kommunikációs helyzetekben továbbra is az a kulcskérdés, hogyan reagálunk a baba megnyilvánulásaira. Az a jó, ha mindig válaszolunk neki. Ebben a fejlődési szakaszban a legfontosabb új kommunikációs próbálkozás a gagyogás megjelenése. A gyermek már nem egyszerűen anyanyelve hangjait próbálja utánozni, hanem olyan hangkapcsolatokat hoz létre, melyek hasonlóak az anyanyelvében jellemző hangsorokhoz, és ez vezet később a szavak kiejtéséhez.
Szocializáció
A mozgásformák gyakorlása közben fordul egyre inkább a tárgyak felé a figyelme, de emellett továbbra is fontos marad a felnőtt személy. Az élmények megosztása, a tárgyra irányuló közös figyelem kezdetei figyelhetők meg a hatodik hónapban. A szemtől szembeni játékokban, vagyis a hang-párbeszédek alakításában, a höcögtető, csiklandozó játékokban, érintgetésekben a baba irányító, alakító szerepe ugyanolyan fontos, mint a szülő magatartása, ezek egymásra hatnak.
Mozgás
A csecsemőkori primitív reflexeket (pl. keresőreflex, fogóreflex, járóreflex, szopóreflex) már nem láthatjuk, és nem tudjuk kiváltani, ezzel párhuzamosan azonban a felegyenesedési reakciók, valamint a fej- és törzskontroll erőteljes fejlődése tapasztalható.
Öt-hat hónaposan a baba felhúzza a lábait, megfogja a lábfejét, és a szájába is veszi azokat. A fejét is képes a hátán fekve előre felemelni, ezt főként akkor figyelhetjük meg, amikor felé nyúlunk, hogy felvegyük. Hason fekve stabilan és szimmetrikusan támaszkodik, kezdetben az alkarján, később nyújtott könyökkel, tenyértámaszban. Ilyenkor egész mellkasát magasra emeli, fejét függőlegesen tartja és könnyedén forgatja.
Hat hónapos korra várhatjuk, hogy a baba forogni kezdjen. Változó, hogy hasról hátra vagy hátról hasra sikerül-e neki először. A forgás már nagyon összetett mozgássor, feltételezi a fej, a vállak, a törzs és a végtagok összehangolt mozgását. Átfordulhat, gurulva eljuthat és megszerezheti a játékot.
A kiságy a forgáshoz, a guruláshoz túl kevés helyet biztosít, így négy hónapos kor után az alvásidőn kívüli időszakot minél nagyobb szabad területen töltse. A szabad mozgás nagyon fontos a baba egészséges fejlődése szempontjából. Lényeges ebben az életkorban, hogy izomzata megerősödjön, ízületei fokozatosan és a gyermek által szabályozottan terhelődjenek, koordinációja a gyakorlás által finomodjon. Ne ültessük naphosszat az etetőszékben vagy gyermek autósülésben, a gerinc esetleges túlterhelése miatt nem jó, ha a baba nem vízszintesen, hanem tartósan feltámasztva fekszik, félig ül. Ráadásul így gyakorolni sem tud.
Végtagjait is egyre inkább tudatosan kezdi használni, egyre finomabban mozgatja karjait, kezeit és ujjait, valamint a lábait is. A fogás-elengedés gyakorlásának időszaka ez.
Amikor a csecsemő elkezd egyre ügyesebben bánni a kezével, akkor a tárgy alakja, súlya, állaga, felületének tapintása mind-mind elengedhetetlen információ a számára. Ha nem tanul meg jól érzékelni, nem fogja tudni a mozdulatait pontosan megtervezni és hatékonyan kivitelezni. Ezért jó, ha játékai között minél többféle anyagból készült van.
forrás: koragyermekkor.hu