Anita a második terhessége tizenhatodik hetéig azt gondolta, kórházban fog szülni, mint először, bár a gátmetszés nagyon bántotta. Akkoriban olvasott egy beszámolót egy otthonszülésről, és szeretett volna elmenni egy konzultációra. Ám amikor megemlítette a férjének, merev elutasításba ütközött csakúgy, mint szülésznő anyósa esetében.
Ám neki az volt az érzése, a kórházban mindent megtesznek azért, hogy a folyamatot minél inkább lerövidítsék, sőt, el is mondták neki, hogy ez az anya és a gyerek érdekében történik. Ő azonban hitt abban, hogy képes szülni efféle rásegítés nélkül. „Békében, a testemre bízva a folyamatot, bízva önmagamban és abban, hogy tudok szülni. Szerettem volna megtapasztalni, milyen így világra hozni egy gyermeket” – fogalmaz a ’Hoztam e világra’ sorozat videójában.
Végül hatalmas fordulattal férje is mellé állt, és kislányuk születése nagy közös kaland lett, amit Anita részletesen elmesél nekünk.
A Hoztam e világra egy részvételen alapuló művészeti projekt, célja a szülészeti rendszerünk, a társadalom szabta anyaminták és az anyaság körüli tabuk vizsgálata. A projektbe bárki jelentkezhet, aki az elmúlt évek során szerzett élményeket szülészeti rendszerünk bármely területén. A projektben résztvevők együttműködésükkel hozzájárulnak egy művészeti kutatómunka létrejöttéhez.
Kapcsolódó cikkek
