Az egyik legnagyobb mérföldkő egy család életében, amikor intézménybe kerül a gyerekünk. Szinte vakon kell megbíznunk a pedagógusokban, otthagyni a gyermekünket, reménykedve abban, hogy tudják, mi a helyes, empatikus, a gyereket elfogadó és támogató közeg. Ez senkinek sem könnyű, gyereknek és sokszor a szülőnek sem, pláne akkor, ha eltérő fejlődésű gyermekről van szó.
Kiabáltak vele, beletömték az ételt
Áden ötéves, autizmussal élő kisfiú, ép értelmű, de nem beszél, és egy ideje már nem jár óvodába. Szülei kivették a III. kerületi intézményből, mert a kisfiúval kiabáltak az óvónők és szóban bántalmazták. Az édesanya az RTL Híradónak mesélte el, hogy sejtette, valami nem stimmel, mert fia viselkedése megváltozott, és nem akart óvodába menni. Segítséget kért, de nem kapott az intézményvezetőtől, ezért tehetetlenségében titokban hangfelvételt készített, amelyből kiderült, hogy mi történik a csoportszobában.
„Próbáltam jelezni az igazgatónőnek. Telefonon nem értem el. Volt olyan, hogy ott álltam az irodája előtt két óra hosszát, mert éreztem, hogy beszélnünk kell erről. Szerettem volna, hogy áttegye Ádent másik csoportba. Egészen addig, amíg nem tudott a hangfelvételről, nem is hívott vissza” – fogalmazott az édesanya, aki több mint két és fél órán keresztül rögzítette a csoportban történteket. Ebben azt hallhatjuk, hogy a kisfiúval kiabálnak, Mauglinak, majomnak nevezik, és egyetlen alkalommal sem szólnak hozzá kedvesen, indulatok nélkül. Az ügyben vizsgálatot indítottak, és azonnali hatállyal felmondtak az óvónőknek.
Sajnos nem ez az egyetlen olyan eset, amikor kiderült, hogy egy óvópedagógus súlyos szakmai vagy emberi hibákat követ el. 2021-ben közérdekű munkára ítélte a Székesfehérvári Járásbíróság azokat az óvodai dolgozókat, akik erőszakkal próbáltak megetetni egy gyermeket az egyik Fejér megyei óvodában. Az indoklásban akkor az szerepelt, hogy az érintettek a feladatukból eredő kötelességüket súlyosan megszegték, a gyermek testi, érzelmi fejlődését veszélyeztették, amikor az általuk is tudottan táplálkozási zavarban szenvedő gyermeket kényszerrel próbálták megetetni, amely az evéssel kapcsolatos nehézségeit tovább mélyítette, sőt fennállt a fulladás lehetősége.
Bár mindkét eset az óvónők azonnal eltávolításával zárult, ettől még cseppet sem megnyugtató az, hogy előfordulhat ilyesmi egy óvodában. És sajnos vannak más esetek is, amikor nem derül ki a nagy nyilvánosság számára, hogy súlyos szakmai hibák történhetnek. „Tíz évvel ezelőtt amin az én gyerekem végigment… megaláztatások… elcsattant pofonok… A vezető óvónő mindenről tudott, és nem tett semmit” – írja egy kommentelő. Hozzáteszi, hogy azonnal elhozták a gyermeküket az óvodából, de időbe telt, mire feldolgozta a vele történteket. „Ismerős a dolog sajnos” – írja egy másik hozzászóló. „Mi is átmentünk másik oviba. Már tizenegy éves az unokám, de a mai napig nem felejtette el a történteket.”
A kommunikáció alapvető kéne, hogy legyen
Áden édesanyja titkos hangfelvételt készített, de fontos momentuma a történetüknek az is, hogy nem tudott korábban beszélni az igazgatóval. De vajon jogszabályban rögzített-e a fogadóóra? Mikor és milyen gyakran kell rendelkezésre állnia egy intézményvezetőnek, ha a szülő beszélni szeretne vele? „A hatályos EMMI-rendelet (Emberi Erőforrások Minisztériuma) szabályozza a szülőkkel való kapcsolattartást úgy, hogy az adott intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell ezt meghatározni. Tehát szabályozni kell, de az adott óvoda alakítja ki ennek a rendjét” – mondta el megkeresésünkre Sóváriné Kiss Erika, az Óvodavezetők Országos Szakmai Egyesületének elnöke. Saját gyakorlatáról is beszámolt: „Én egy Borsod megyei településen dolgozom. Nálunk – és a környékbeli kistelepüléseken is ez a bevett gyakorlat – azonnal rendelkezésre állunk, ha a szülő beszélni szeretne velünk. Ha éppen nem vagyok bent, nincs az intézményben annak a vezetője, akkor a helyettes fogadja azonnal a szülőt.” Hozzátette, náluk hetente van fogadóóra, amikor szintén lehet beszélni velük.
Az óvódapedagógus-szülő (vagy tanár-szülő) kapcsolatban elengedhetetlen lenne a megfelelő, partneri kommunikáció, ami sok óvodában bizonyára meg is valósul. Hiszen a szülőknek nincs sok személyes tapasztalatuk arról, hogy pontosan mi is történik abban 7-8 órában az óvodában, amikor ők nincsenek jelen. Maximum a gyerek elbeszéléséből, viselkedésből lehetnek elképzeléseink, de ebben a korban még nem várható el a gyerekektől, hogy pontosan tudják verbalizálni a megéléseiket. De nemcsak a szülőknek (kéne), hogy fontos legyen a párbeszéd, hanem a pedagógusoknak is. Ők is teljesebb képet kapnak a gyerekről, ha a szüleiket is jobban megismerik, ha az óvodán kívüli életükről, kétségeikről, szokásaikról tudnak.
„Teljesen megértem az anyát, aki végső elkeseredésében a titkos hangfelvétel mellett döntött. Bár az óvodapedagógusok 99 százaléka elkötelezett, empatikus, elhivatottan végzi a munkáját, sajnos olyan mértékű a szakemberhiány, hogy egy óvoda örül, ha jelentkezik valaki az állásra, ezért előfordulhat, hogy nem megfelelő személyt vesznek fel” – nyilatkozta lapunknak név nélkül egy óvónő. Hozzátette, véleménye szerint 5-6 évente szükséges lenne egyfajta felülvizsgálata a pedagógusoknak, „valamilyen szakmai szűrő, minimum pszichológia felmérés”. Jelenleg nincs ilyesmi. „A másik problémát a felsőoktatásban látom: itt is a szakemberhiányról van szó, nem szűrik komolyan, hogy ki alkalmas erre a pályára, és ki nem. Az a baj az ilyen történettel – azon túl, hogy mennyire sérülhetnek, traumatizálódhatnak a gyerekek -, hogy azokra a pedagógusokra vetül árnyék, akik nagyon lelkiismeretesen végzik a munkájukat, odaadók a gyerekekkel, empatikusak és nagyszerű óvónők, óvóbácsik.”
Hangfelvételt készítéséhez alapesetben az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor egy polgári peres eljárás során a bíróság mérlegesési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az ügy összes körülményét számításba véve a személyiségi jog védelméhez, vagy az adott bizonyíték felhasználásához fűződik erősebb érdek.
Kapcsolódó cikkek
