„Nagyon sokat morfondíroztunk ezen a párommal. Miután megszületett a második kisfiunk, abban egyeztünk meg, hogy szeretnénk négy gyereket. Úgy éreztük, így válna teljessé a családunk. Most viszont, amikor a harmadik gyermekünket várjuk, szembe kell mennünk ezzel az érzéssel” – meséli Kata. A harmincnégy éves édesanya és férje, Péter Fejér megyében élnek családjukkal. Tavasz végére várják harmadik gyermekük megszületését, aki két bátyjához hasonlóan várhatóan szintén császármetszéssel jön majd a világra. A pár úgy döntött, a műtétet összekötik a művi meddővé tétellel. Kata így a jövőben nem eshet természetes úton teherbe, de saját egészsége védelme érdekében ezt találták párjával közösen a legbiztosabb megoldásnak – számol be róla a HáziPatika.
„Régóta nagy túlsúllyal élek, és eljöhet az idő, amikor a szervezetem már nem fogja ezt tolerálni. Nyilván nem így szeretném leélni az életemet. Emellett azt is számításba kellett vennünk, hogy a következő babánk születésével együtt már három nagy hasi műtétem lesz, és nem biztos, hogy egy esetleges negyediket pár év múlva, közel a negyvenhez még végig tudnék csinálni. A kisebbik fiam születése után két évbe telt, mire a szervezetem minden szempontból regenerálódni tudott, és ki tudja, mennyi ideig tart majd ez a következő műtét után. Azért vállaltunk gyerekeket, mert szeretnénk látni őket felnőni. Éppen ezért arra jutottunk a párommal, hogy az egészségem fontosabb, mint az, hogy egyébként vágynánk egy negyedik babára” – tárja fel a döntés hátterét Kata.
A majdnem tökéletes fogamzásgátló módszer
Az időzítés Katáék részéről mind orvosi, mind jogi szempontból logikus lépés. Előbbi magyarázatához érdemes azonban röviden kitérni arra, pontosan hogyan is szünteti meg a termékenységet a beavatkozás. A fogantatás biológiai alapja, hogy a hímivarsejtek a petevezetékben “felúszva” elérjék a petefészekből kilökődött érett petesejtet, majd egyikük megtermékenyítse azt. A megtermékenyített petesejt ezután a méhbe kerül, ahol beágyazódva létrejön a terhesség. A művi meddővé tétel az említett petevezeték átjárhatóságát szünteti meg, így a petesejt soha nem találkozhat spermiumokkal. „Úgy szoktam ezt szemléltetni a pácienseimnek, hogy ha egy hím és egy nőstény oroszlánt egy közös ketrecbe teszünk, de egy üveglappal rögtön el is zárjuk őket egymástól, akkor abból soha nem lesz kis oroszlán” – magyarázta dr. Nyirády Tamás szülész-nőgyógyász szakorvos.
Kifejtette, mindezt többféleképpen el lehet érni. A beavatkozás elvégezhető hastükrözéssel vagy laparoszkópos módszerrel, amelynek során a petevezetéket a has felnyitása nélkül, apró bemetszésen keresztül bevezetett endoszkópos eszközzel zárják el. Ez történhet a petevezeték lesütésével, lekötésével, átvágásával, de akár a teljes eltávolításával is. Külföldön létezik már olyan eljárás is, amelynek során az endoszkópot nem a hasfalon, hanem a hüvelyen keresztül vezetik be, így a dolog egyáltalán nem igényel bemetszést, egyszersmind heg sem marad utána. Másrészt, amennyiben a páciens egyéb okból eleve hasműtéten esik át, úgy a sterilizáció akár ezzel is összekapcsolható. Tipikus példa erre a császármetszés, amely során a petevezeték folytonosságának megszakítása egyidejűleg elvégezhető, technikailag egyszerű pluszbeavatkozást jelent.
Hogy mindez visszafordítható-e, és milyen jogi lépések szükségesek, ha valaki kérvényezné, megtudható a CIKK FOLYTATÁSÁRA kattintva.