Az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as kutatásának idén februárban közzétett összefoglalója szerint a friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott legalább a felsőfokú képzés egyes szakaszaiban. A párhuzamosan folytatott tanulási és munkavégzési tevékenység főként a nem nappali munkarendben (esti, levelező, távoktatás) tanulókat jellemzi, de nagy arányban (72 százalék) vállaltak bevételszerző tevékenységet a nappali tagozaton tanulók is, írja a Népszava.
A kutatás nem tért ki arra, hogy a nappali munkarendben tanulók hogyan egyeztették össze a tanulmányaikat a munkájukkal, okozott-e a munkavégzést hátrányt az egyetemi képzés teljesítésében, illetve arra sem, miért vállaltak munkát az egyetem mellett.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell a Népszavának azt mondta, a hallgatói munkavégzés mögött egyértelműen anyagi okok állnak.
Budai szerint egy egyetemistának négy fő bevételi forrása lehet: családi támogatás, diákhitel, ösztöndíjak vagy munka. Az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt viszont a családok egyre kevésbé tudják támogatni egyetemista gyerekeiket, miközben a tanulmányi és szociális ösztöndíjak négy éve változatlanok. A minimális tanulmányi ösztöndíj 8500 forint, a maximális 30 ezer forint körül mozog, ennél csak ritka esetekben lehet magasabb. A másik problémát az jelenti, hogy hiába drágultak az albérletek, a kollégiumi férőhelyek számában nem történt érdemi változás.