Sokan tévesen azt hiszik, hogy a búzaallergia egyenlő a cöliákiával. Kezdjük tehát az elején: mit jelent egyáltalán a cöliákia? A glutén egy olyan búzafehérje, mely egyes embereknél (a hazai népesség 1-2 százalékánál) a szervezet ellen irányuló (autoimmun) folyamatot indít be. A gyulladás, károsodás a bél belsejében, az úgynevezett bélbolyhokban alakul ki. Ezek a bélbolyhok felelősek sok-sok tápanyag felszívódásáért (de a kóros cöliákia az egész szervezetre kihat).
A következmények: többek között felszívódási zavarok, gyermekeknél a fejlődés elmaradása, hasmenés, puffadás, fogyás, közömbösség, sorvadt izomzat, nagy mennyiségű zsírfényű széklet, ritkább haj. Van olyan ember, akinél a felsoroltak közül csupán egy tünet fordul elő, van akinél több.
A felnőtt embereknél előfordul, hogy csak évtizedekkel később születik meg a diagnózis, mivel erre a betegségre nem feltétlen gondolnak. (Például terméketlenség, vashiány, vetélés, csontritkulás esetében.) Gyakran ilyenkor már súlyos szövődményekkel is számolhatunk.
Miben található glutén?
Abban, amiben búza/árpa/rozs található. Gondolnunk kell a kamutra, a durumbúzára, a graham termékekre, a tönkölybúzára, a bulgurra, alakorra, kuszkuszra, egyes késztermékekre is. A csomagoláson feltüntetik kiemelve, ha az adott termék tartalmaz glutént (a zab csak távoli rokon, általában nem okoz panaszt, viszont a termék csomagolását így is figyelni kell a lehetséges szennyeződés miatt (ami a gyártósor miatt kerülhet bele).
A lisztérzékenység diagnózisa
A diagnózis felállítása minden esetben a (gyermek)gasztroenterológus feladata.
Nagyon fontos: senki ne kezdje el gyermeke/saját gluténmentes diétáját kivizsgálás nélkül/előtt/helyett! A tesztek eredménye így nem értékelhető.
Laborvizsgálatokkal, mintavétellel (biopszia), genetikai tesztekkel állítják fel cöliákia diagnózisát. Az IgG alapú tesztek nem ajánlottak. A biopszia sem szükséges minden esetnél, friss ajánlás van azzal kapcsolatban (ESPGHAN score), hogy a biopszia pontosan milyen feltételek mellett hagyható el. A csökkent csontsűrűségre figyelni kell, ez gyakran együtt jár a cöliákiával.
Amennyiben a gyerek felmenői közt valaki cöliákiás, érdemes a gyermeket is szűrni (és a cöliákiás baba esetében a szülőket, testvéreket is).
A lisztérzékenység kezelése, diétája
A cöliakia diagnózisa után az egyetlen lehetséges kezelés (egyelőre) az élethosszig tartó diéta. Helytelen azt gondolni, hogy egy picike liszt nem fog ártani, mondván “úgysem veszi észre”. A kisebb mennyiség is károsodást okozhat, mely fájdalommal járhat, de akár szívizomgyulladást is okozhat.
| Sokat tudunk a lisztérzékenységről |
| Gyakran kutatott terület a cöliákia (lisztérzékenység), a gluténmentes diéta hatásai – jó példa erre például az NCGS, azaz a nem cöliákiás lisztérzékenység és a fruktánra irányuló kutatások. |
A gluténtartalmú alapanyagokat lehet helyettesíteni az ételkészítés során (például rizzsel, kukoricával, speciális lisztekkel). Igaz, újra kell tanulni rengeteg receptet, és nagyon kell vigyázni a keresztszennyeződésre. Ez azt jelenti, hogy már nem számít gluténmentesnek az az étel, ami gluténnal szennyeződött (gondolj arra, ha búzalisztből készült kenyeret vágsz a vágódeszkán, majd ugyanezen a deszkán a gluténmentes diétát tartó gyermeknek almát vágsz). A konyhát, ételkészítési folyamatot a mentes diéta szerint át kell alakítani: az alapanyagokat külön kell tárolni, új eszközöket beszerezni (fakanál, edények, vágódeszkák, stb.).
Nem lehet eleget hangsúlyozni a szakértői segítség fontosságát: a megfelelő diéta kialakításához feltétlen kérd szakember segítségét! A dietetikus segít az egyéni, mentes diétát megérteni, megtanítani és betartatni, ellenőrizni.
Kapcsolódó cikkek lisztérzékenység témában:
- Glutén bevezetése: változott az ajánlás
- Erre figyelj, hogy ne legyen lisztérzékeny a baba
- Nagy liszt- és gabonakalauz
- A lisztérzékeny gyermekek diétája
- Mit kell tudni gyereknél a lisztérzékenységről?
Kapcsolódó cikkek
