Mennyi fehérje kell a gyerekeknek?

fehérjebevitel fehérje hozzátáplálás

Kezdjük az elején: egyáltalán, mik azok a fehérjék? Szervezetünk építőkövei, és ezek a nagy kövek apró “kövecskékből” állnak, ezek az aminosavak. Az aminosavakból kétféle létezik, az egyiket a szervezetünk nem képes előállítani (esszenciális aminosavak), a másikat azonban igen (nem esszenciális aminosavak). A táplálékainkban előforduló fehérjéket teljes értékű (a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakat megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazza – állati eredetű fehérjék), és nem teljes értékű fehérjékre bonthatjuk.

Mi történik a testben?

Egy példa: gyermeked sajtot eszik, ami tele van teljes értékű fehérjével. A sajt leér az emésztőrendszerébe. A vékonybélben az enzimek szétszedik a sajtban található fehérjéket aminosavakra, amelyek a bélfalon keresztül szívódnak fel.

Fontosak a fehérjék a baba táplálkozásában?

Igen, nagyonis! A megfelelő növekedéshez, agyi éréshez és a szervezet normál működéséhez ebben a korban is extrém fontosak a fehérjék.

Mennyi fehérjére van szüksége a babának?

A kutatások azt mutatják, a fehérjeszükséglet kielégítésével rendszerint nincs gond. A szoptatott csecsemő az anyatejből megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjéhez jut, míg a tápszeres baba a tápszerből kapja meg ugyanezt. A hozzátáplálás megkezdésével azonban az ételekben is szükséges megjelennie a fehérjéknek, ám két év alatti gyerekek esetében a napi energiaszázalék 15 százalékánál nem nagyobb mértékben. Ha meghaladja a 15 százalékot a fehérjebevitel, számolhatunk a felnőttkori elhízással.

Általánosan elmondható, hogy a vegyesen összeállított napi étrend fedezi a megfelelő fehérjeszükségletet, nem kell számolgatni.

Ha mégis a számolás mellett döntünk, a 6-12 hónapos csecsemők fehérjeigénye 1,5 g/testtömegkilogramm, míg a kisdedek (1-3 évesek) fehérjeigénye napi 1,2 g/testtömegkilogramm. Ez nem túl sok, egyáltalán nem teljesíthetetlen.

A fehérjéknél a minőségre is gondolni kell, a napi mennyiség felét tegyék ki teljes értékű fehérjék (sajt, túró, hús, tojás, tejtermék stb.). Hiába tartalmaznak egyes növények sok fehérjét, a hasznosulásuk nem olyan jó, mint az állati eredetű fehérjéknek.

Fehérjebevitel a gyakorlatban

Mivel az állati eredetű fehérjék – úgynevezett – biológiai hasznosulása jobb, törekedj arra, hogy gyermeked főétkezései tartalmazzák ezeket az összetevőket. Nem kell sokra gondolni, például a napi 500 ml tej 1 éves kor felett már fedezi ezt a mennyiséget (tejet 1 éves kor után ajánlott fogyasztania babádnak).

Példa: egy 9 kg-os súlyú, 10 hónapos csecsemő napi fehérjeigénye körülbelül 13,5 g. Ebbe a mennyiségbe az anyatej/csecsemőtápszer is beleszámolandó! Ha a baba szopik körülbelül 2-3 dl-t, eszik ebédre csirkét, majd vacsorára sajtot, már fedezve is van a fehérjeigénye.

Az anyatej fehérjetartalma átlagosan 1-1,3 g/100 ml, míg a hazánkban kapható csecsemőtápszereké 1,5- 1,9 g/100 ml

Az egyes élelmiszerek fehérjetartalma (/100 g)
Joghurt	3,5 g
Parmezán sajt 2	6,8 g
Ementáli sajt	27,8 g
Tehéntej	3,4 g
Tehéntúró (félzsíros)	16,2 g
Trappista sajt	27,7 g
Busa	18 g
Fogas	19 g
Lazac	20 g
Pisztráng	21,5 g
Pulykamell	25,9 g
Csirkehús	24,7 g
Sertéscomb	21 g
Mandula	27,6 g
Sárgaborsó	21, 7 g
Dió	19,8 g
Fehér kenyér	8,3 g

Az adott fehérjetartalmat a csomagoláson is megtalálod. Vegetáriánus gyermekeknek is elég fehérjéhez kell jutniuk, erre való az úgynevezett komplettálás módszere. Az alapanyagokat úgy válogatják össze, hogy az az összes aminosavat megfelelő kombinációban tartalmazza (például ha az egyik alapanyagban kevés egy bizonyos aminosav, akkor olyat párosítunk mellé, amiben ebből jóval több van). Ám ennek kivitelezése nem egyszerű, a vegetáriánus babával ajánlott dietetikai segítséghez fordulni a személyreszabott étrend megtervezéséhez, így elkerülhetőek a hiánybetegségek, a növekedés elmaradása.

Egészséges, jól fejlődő, különböző élelmiszerekből vegyesen kínált babánál pedig ne aggódjunk – valószínűleg semmi gond a fehérjebevitellel.

Kapcsolódó anyagok hozzátáplálás témában: