A válás miatti gyász normális jelenség, ami a gyerekek személyiségüktől és koruktól függően különbözőképpen élnek meg. Ez akkor is így van, ha a válás békésen történt, szögezi le Aurisha Smolarski, a psychologytoday.com szakértője. Minél kisebb gyerekről van szó, annál fontosabb, hogy a szülők, a környezet figyeljen a viselkedésében bekövetkező változásokra, hiszen szavakkal a kicsik még nehezen fejezik ki, mit élnek át, mit éreznek pontosan.
A kisgyerekek gyakran a viselkedésváltozás mellett szomatikusan fejezik ki a gyászukat. Ahhoz, hogy a gyerek a lehető legkevesebb sérüléssel vészelje át szülei válásának folyamatát, éppen a szüleire van szüksége: a helyzet azért rendkívül nehéz, mert maguk a szülők is egyfajta gyászfolyamaton mennek keresztül. A saját veszteségük mellett azonban a gyerekük, gyerekeik szükségleteit is nagyon pontosan figyelniük kell, hiszen csak ők lehetnek azok, akik átsegíthetik a gyerekeket ezen a cseppet sem könnyű időszakon.
A szakértő szerint van néhány jel, amire érdemes odafigyelni a gyerek viselkedésében:
- Zsibbadtság, közöny
- Tagadás: úgy tesz, mintha semmi sem változott volna
- Fantáziálnak arról, hogy a szüleik újra összejönnek
- Álmatlanság és egyéb alvási problémák
- Fizikai tünetek (gyomorfájás, fejfájás, fáradtság)
- Túlzott ingerlékenység vagy düh
- Szorongás
- Problémák az iskolában (tanulmányi téren, társakkal)
- Visszahúzódás vagy elszigetelődés
- Koncentrációs nehézségek
- Bűntudat vagy önvád
A szakértő az alábbi 8 dolgot javasolja a szülőknek ahhoz, hogy a gyerek minél kisebb sérülés nélkül vészelje át szülei válását.
Találd meg a saját nyugalmadat: gondoskodj magadról, hogy jobban jelen tudj lenni a gyereked gyászában. Ha megpróbálod rendezni a saját érzelmeid, az a gyerekre is hatással lesz.
Legyél együtt sokat a gyerekeddel: ez az, ami igazán segíteni fog neki ahhoz, hogy biztonságban érezze magát és megélje az érzelmeit.
Hallgasd meg: minden érzékszerveddel hallgasd meg. Beszélgessetek az érzelmeiről, tükrözd vissza, amit hallasz, mondd neki, hogy érted, hogy mérges, szomorú és csalódott. Soha ne kicsinyeld le az érzéseid, a megélését.
Legyél kíváncsi és ne hagyd magad lerázni. Ne hagyd magára.
Válaszolj a kérdéseire: normális, hogy a gyerekek kérdései véletlenszerűen merülnek fel. Lehet, hogy arra kíváncsiak, miért váltatok el, vagy hogy újra összejöttök-e. Ha a lehető legőszintébb és legvilágosabb vagy, miközben semleges maradsz, az segít nekik abban, hogy elfogadják a valóságot.
Szerepjátékozzatok (ez nyilván a kicsiknél működik), mert a játék által megtudhatod mit érez, mi jár a fejében. Így segíthetsz neki a feldolgozásban.
Még inkább legyél gyengéd: ölelgesd, simogasd, amikor csak tudod.
Keressetek fel egy terapeutát: ha úgy gondolod, hogy extra támogatásra van szükségetek, akkor ne habozz felkeresni szakembert.