Az emberi emésztőrendszer ad otthont a bélmikrobiomnak, amely mikroorganizmusok hatalmas közösségét jelenti. A Michigan Állami Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatócsoportjának vizsgálata szerint a bélmikrobiom eltérő volt a félelemre erősen reagáló és az enyhébb reakciót adó babáknál.
A félelemre adott reakciók az élet korai időszakában mutatói lehetnek a későbbi mentális egészségnek. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a neurológiai jóllét kapcsolódik a bél mikorbiomjához. Az új eredmények pedig azt feltételezik, hogy a bélbikrobiom egy nap a kutatók és orvosok számára új eszközt jelenthet az egészséges neurológiai fejlődés nyomon követésére és támogatására.
“Ez a korai fejlődési időszak óriási lehetőség az egészséges agyfejlődés elősegítésére. A mikrobiom izgalmas új célpont, amely potenciálisan használható erre” – idézi a sciencedaily.com Rebecca Knickmeyer-t, a tanulmány vezetőjét, a Michigan Állami Egyetem Orvostudományi Iskolájának gyermekgyógyászati és humán fejlődés tanszékének docensét.
- Kapcsolódó: Így segítheted legyőzni a félelmeit
Az állatok félelemre adott válaszáról szóló hasonló tanulmányok hatására vizsgálta ezt a kapcsolódást Knickmeyer és csapata az embereknél is. Annak vizsgálata, hogy az emberek, különösen a kisgyerekek hogyan kezelik a félelmet azért fontos, mert egyes esetekben segíti a mentális egészség előrejelzését.
“A félelemre adott reakciók a gyermek fejlődésének normál részét képezik. A gyerekeknek tisztában kell lenniük a környezetükben lévő fenyegetésekkel, és készen kell állniuk arra, hogy reagálni tudjanak ezekre. De ha nem tudják csillapítani ezt a reakciót, amikor biztonságban vannak, akkor fokozott a kockázata annak, hogy később az életük során szorongás és depresszió alakuljon ki náluk” – magyarázta Knickmeyer.
A szakértő elmondása szerint a válaszspektrum másik végén, a rendkívül elnémított félelmi válaszokkal küzdő gyerekeknél antiszociális viselkedéssel összefüggésbe hozható érzelem nélküli jellemvonások alakulhatnak ki.
Annak megállapítására, hogy a bél mikrobiomja összefüggésben áll-e az emberek félelemre adott reakciójával, Knickmeyer és munkatársai 30 babát vizsgáltak. Hogy a bél mikrobiomjára ható tényezők a lehető legkövetkezetesebbek legyenek, a vizsgálatban résztvevő babák mind szoptatott csecsemők voltak, akik nem szedtek antibiotikumot.
A kutatók ezt követően székletminták elemzésével jellemezték a gyerekek mikrobiomját, és egy egyszerű teszt segítségével értékelték a félelemre adott válaszukat: megfigyelték, hogyan reagálnak arra, ha valaki Halloween-maszkban lép a szobába. (A babák szülei egész idő alatt jelenvoltak, és bármikor odamehettek a babához, amikor akartak.)
Az adatok áttekintve a kutatók jelentős összefüggéseket találtak a bél mikrobiomjának sajátosságai és a csecsemő félelemre adott válaszainak erőssége között. Például azok a babák, akiknek 1 hónapos korukban kiegyensúlyozatlan volt a mikrobiomjuk, egyéves korukban jobban féltek. (A kiegyensúlyozatlan mikrobiomnál egy kisebb baktériumcsoport a domináns.)
A kutatók azt is felfedezték, hogy a mikrobaközösség összetétele kapcsolatban állt a félelemre adott válaszokkal az egyéves gyermekeknél. Azokkal a gyerekekkel összevetve, akik kevésbé féltek, a fokozott reakciójú babáknál több volt bizonyos típusú baktériumok aránya, míg kevesebb másoké.
A kutatócsapat azonban nem figyelt meg összefüggést a gyerekek bélmikrobiomja és aközött, hogy reagáltak a babák azokra az idegenekre, akik nem viseltek maszkot. Knickmeyer szerint ez valószínűleg a különböző agyterületek bevonásának köszönhető a potenciálisan ijesztő helyzetek feldolgozása során.
Az idegenek esetén a gyerekeknek lehet egyfajta szociális óvatosságuk, de nem tekintik őket közvetlen fenyegetésnek. De amikor meglátnak egy maszkot, arra már nem így tekintenek. Ez az agy gyors döntéshozó területének bevonásával történik.
A vizsgálat során a kutatócsapat MRI-vel vizsgálta a babák agyát. Megállapították, hogy az egyévesek mikrobaközösségének összetétele összefügg az amigdala nagyságával – ez az agy azon része, amely részt vesz a lehetséges fenyegetésekkel kapcsolatos gyors döntések meghozatalában. Ez arra utalhat, hogy a mikrobiom hatással lehet arra, hogyan fejlődik és működik az amigdala. Ez az egyike a számos érdekes lehetőségnek, amit a kutatás feltárt – melynek megismétlésén jelenleg is dolgozik a csapat. Knickmeyer szerint a hosszú távú cél az, hogy megismerjék, hogyan segíthetik az egészséges neurológiai fejlődést és növekedést.
Kapcsolódó cikkek
