A koraszülésekre általában váratlanul kerül sor, az éretlen kisbaba válságos helyzetben lehet, állapotától és súlyától függően hosszú kórházi kezelésre kell számítani. A nagy találkozás, amire a szülők készültek, elmarad (legalábbis egyelőre), helyette az intenzív koraszülött részleg kezdetben biztosan sokkoló látványával szembesülünk.
A sok inkubátor egyikében a mi apró csecsemőnk fekszik, körös-körül gépek, csövek, infúzió, lélegeztetőgép. Bizony idő kell hozzá, míg a szülők feldolgozzák, ami történt, s az első napokban-hetekben talán az orvosok sem tudnak sok biztatót mondani. Ha a kisbaba állapota rendeződött, és nincs már szüksége gépek segítségére, infúzióra, sor kerülhet az első szoptatásra is.
Távszoptatás
Eleinte a legtöbb, amit tehetünk, ha a szülés után minél előbb fejni kezdünk, hogy anyatejet tudjunk biztosítani a kicsinek. Ezt kezdetben valószínűleg gyomorszondán keresztül fogja megkapni, majd a cumisüveg következik, és sajnos csak ezután a szoptatás. (Segítő és együttműködő személyzet esetén viszont annak semmi akadálya, hogy a szondázás után vagy akár közben rögtön szoptatással próbálkozzunk.)
Fejésre azonban még sokáig szükség lesz, mert a kis kora erőtlen szopása nem elegendő a megfelelő tejtermelődés fenntartásához. Mivel a koraszülöttek immunrendszere éretlen, különösen ügyelnünk kell a tisztaságra.
Az első szoptatás
Ha a baba a harmincadik hét után született 1500 grammnál nagyobb születési súllyal, és nem beteg, akár két órával születése után is meg lehet kísérelni a szoptatást. Szopóreflexe ekkor már kiváltható, így akár első alkalommal is sikeres lehet a próbálkozás. A magyarországi gyakorlat általában az, hogy a kisbabákat csak 1,7-2 kilogrammos súly elérésekor lehet először megszoptatni.
Minél több idő telt el a várva várt pillanatig, minél hosszabb ideig kapott cumisüvegből enni, annál több nehézségre számíthatunk, bár ez nem törvényszerű. Törekedjünk arra, hogy minél többet testközelben lehessen a pici, beszéljünk hozzá, simogassuk. Az ilyenkor felcsapó szeretethullámok készítik elő legjobban a szoptatást. Ha már a kisbaba puszta látványára is folyni kezd a tej, az jó jel és fél siker! Azt mutatja, hogy a kórházi környezet ellenére sikerült függetlenednünk a stresszkeltő tényezőktől, és csak a pici babára összpontosítanunk.
Ha végre kézbe vehetjük, ne fojtsuk el elragadtatásunkat! Felejtsük el, hol is vagyunk éppen, lelkendezzünk neki boldogan, öleljük magunkhoz. Ki fogja nyitni a szemét!
Az első szoptatás előtt lazítsuk fel gyengéd masszázzsal a mellünket, esetleg fejjünk ki egy kis tejet, hogy a mellbimbó jobban kiemelkedjék, és kiváltódjék a tejleadó reflex. Várjuk meg, amíg a baba keresni kezd, és nagyra tátja a száját. Esetleg gyengéden megsimogathatjuk az ajka körül.
Pár csepp tejet a szájába fejhetünk, hogy megértse, evés következik. Tegyük mellre, közben állát gyengéden húzzuk lefelé az ujjunkkal, hogy minél mélyebbre kerülhessen a mellbimbó a szájába. Dúskeblű édesanyáknál gondot jelenthet, hogy az arányok nem éppen ideálisak: a kis kora aprócska szájába alig fér bele a hatalmas mellbimbó.
Ezeken a gondokon az idő múlása szerencsére segít, mert az apróságok gyorsan gyarapodni kezdenek, ha állapotuk rendeződött. Koraszülötteknél előfordul, hogy kezdetben nem tudnak elég hatékonyan és kitartóan szopni. Ne csüggedjünk, eleinte nem is a nagy mennyiségeken van a hangsúly, hanem azon, hogy jó érzés legyen a tejszagú, meleg domborulatokhoz simulva feküdni.
Lehet, hogy az első próbálkozásoknál csak egy kis nyalogatásra futja, vagy éppen csak azt nyeldesi, ami amúgy is csöpög a mellbimbóból. Az a lényeg, hogy észrevegye, itt valami sokkal, de sokkal kellemesebbről és szívet melengetőbbről van szó, mint a szondás vagy cumisüveges etetés. Simogatás, gyengéd ölelés, ismerős hangok és szívdobbanások! A kis koraszülött antennái érzékelik a mama felől áradó szeretetet, s megteszi, ami tőle telik. Ha nem ma, akkor holnap! Ragadjunk meg minden kínálkozó alkalmat, ha lehet, maradjunk bent éjjel-nappal a kicsivel, és próbálkozzunk minél gyakrabban (ideális esetben 10-12-szer) a szoptatással.
Koratej
A koraszülött babát világra hozó anya tejének összetétele más, mint az időre született csecsemők édesanyjáé. Fehérjetartalma lényegesen magasabb, több zsírt, nátriumot, kevesebb laktózt tartalmaz. Éretlen babáknál különösen lényeges szempont, hogy az anyatej saját tápanyagainak megemésztését segítő anyagokat, többek között zsír- és fehérjebontó enzimet is tartalmaz. 1500 gramm alatti súllyal született babáknál állapotuktól függően szükség lehet az anyatej dúsítására.
Nálunk speciális összetételű tápszereket, táplálékkiegészítőket kevernek az anyatejhez. Egyes országokban anyatejjel, illetve anyatejből kivont táplálékösszetevőkkel végzik a dúsítást, hogy elkerüljék az allergizálódást, és elősegítsék a táplálék hasznosulását. Az Egyesült Államokban arra is van példa, hogy a hátsó, zsírdúsabb tej elkülönített lefejésére kérik az anyákat, ennek centrifugálással meghatározzák a zsírtartalmát, s a legkalóriadúsabb mintát kapja meg a koraszülött.
A hátsó tej zsírtartalma ötször akkora, mint az eleinte ürülő tejé! Koraszülött babáknál indokolt lehet az egyes szopások mérése, a kötött etetési idők betartása és a gyarapodás naponkénti megállapítása. Ahogy telik-múlik az idő, és közeledik az a nap, amikor megszületett volna, egyre inkább megerősödik, meghízik, így áttérhetünk az igény szerinti szoptatásra.
E sorok írója koraszülött kisfiától, Kristóftól tanulta meg, milyen ügyesek és életrevalóak tudnak lenni ezek a nagyon esendőnek látszó apróságok. Megtanított rá, hogyan szoptassam őt. Köszönet érte!
További hasznos cikkek a koraszülöttekről:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
