A növekedés tényezőit jól ismerő szülők a lehető legjobban használhatják ki gyermekeik első hónapjait.
A csecsemőkor rövid és teli van egymást gyorsan követő apró eredményekkel. A kétéves gyerek már jobban hasonlít felnőttkori énjére, mint az újszülött korira.
Az agy szerepe
Az agy előre meghatározott módon fejlődik. A légzést, a szopást, az emésztést, a vérkeringést és a többi alapvető életfunkciót irányító részek már a születés előtt működőképesek. Az akaratlagos mozgás irányítása az első évek alatt alakul ki, az értelmi fejlődést (beszéd, emlékezet, észlelés, gondolkodás) szabályozó rész a gyermekkor folyamán érik meg. A kisbaba nem úgy mozog vagy gondolkodik, mint egy felnőtt, a kétéves már inkább.
Mire a gyerek iskolába megy, mozgása és gondolkodása csak igen kevéssé különbözik a felnőttekétől, tizenéves korára ez a különbség gyakorlatilag megszűnik. A készségek fentről lefelé és kifelé alakulnak ki. A száj és a nyelv már ügyes, amikor a nyakizmok még nem képesek megtartani vagy mozgatni a fejet. A háta felső részét előbb tudja megtartani a kicsi, mint az alsót, előbb uralja karjait, mint a lábát, és csak a kar és a láb után a kezét és a lábfejét. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gyerek előbb képes arrébb lökni egy tárgyat a karjával, mint megfogni azt a kezével, és előbb képes megmarkolni, mint az ujjaival megtapogatni.
A légzés és a mozgás
A felnőtteknek két különböző légzési rendszerük van. Az első automatikusan reagál a test kémiai szükségletire, a második akaratlagos és erősebb az elsőnél. Ezt az akarattól függő irányítást kapcsoljuk be, amikor beszélünk, énekelünk, futunk, úszunk vagy valamilyen bonyolult tevékenységet végzünk, ennek segítségével tudunk hosszú ideig társalogni anélkül, hogy kifulladnánk, vagy beszélgetni séta és futás közben. A két rendszer légzése nem egyforma. Az automatikus légzés során az ember lassan szívja be a levegőt és gyorsan fújja ki.
Az akaratlagos légzésnél gyorsan szívja be és lassan fújja ki. A kisbabák 12 hetes korban kezdik a második légzési módot is használni az automatikus mellett. Ekkor tanulják meg, hogyan lélegezzenek ki lassan, miközben rugdalóznak, fészkelődnek vagy gagyognak. A 4-5 hónapos babák sírásában már folyamatos légzésellenőrzés figyelhető meg. Később ez az akaratlagos technika kíséri majd a bonyolultabb mozgásokat és a beszédet.
Hogyan nő a gyerek a szeretettől?
A kisbabáknak meghatározott fejlődési tervük van, mely azon múlik, hogy biztosítják-e nekik a felnőttek a képességeiket próbára tévő eszközöket és ingereket. Ha nem kapják meg, amire szükségük van, nem fognak olyan gyorsan és jól fejlődni, ahogy kellene. Szélsőséges esetben akár meg is állhatnak a növésben. Az a csecsemő elégedett, aki megkapja, amire szüksége van, és a gyermekük igényeire odafigyelő szülők szinte biztosan megadnak neki mindent, ami kell. Szerencsére nem kell sokat tudni a gyermekek fejlődéséről ahhoz, hogy az ember kommunikálni tudjon a kisbabával és megfelelően reagáljon: ha a kicsi mosolyog és láthatóan jól érzi magát, minden rendben van.
Az elég jó szülő
Jó szülőnek lenni mindig kompromisszumot jelent, mert a család összes tagjának igényeivel törődni kell. Az életben mindnyájunknak meg kell tanulnunk, hogy néha háttérbe szorulunk. Senki nem állhat örökké a középpontban. Erre gondoljon, ha szeretné meginni a kávéját, mielőtt felveszi a kicsit, és nyugodtan tegye meg. Az persze nem helyes, ha mindig mindenben a baba az utolsó, de a szülő nem válhat gyermekei rabszolgájává.
A gyerekeknek nincs szükségük végtelen mennyiségű ösztönzésre vagy állandó figyelemre.
A sikeres felnőttkor egyik titka, hogy az ember képes legyen önmagát motiválni, és akkor is elvégezni a dolgát, ha nem ő áll a figyelem középpontjában.
A gyerekeknek időre van szükségük, hogy saját maguk fedezhessék fel a világot.A tévedéseikből ugyanannyit tanulnak, mint az eredményekből.
Mindenkinek (és ez a kisbabákra is vonatkozik) szüksége van nyugalomra, hogy feldolgozhassa azt, amit tanult. A kudarcokra is időt kell hagyni.
Hogyan segíthetünk?
Mindegyik kisbaba rugdalózik, de ha a szülei válaszul megcsiklandozzák a hasát, erősebben és hosszabban fog rugdosni.
Minden pici kinyújtja a kezét az érdekes tárgyakért. Ha úgy tették köré a játékokat, hogy könnyen elérje őket, újból értük fog nyúlni. Ha többször is megtörténik egy dolog, a gyerek hamar rájön, hogy “ezt én csináltam”.
Kapcsolódó cikkeink:
VI.évf./3.sz.
Forrás: Baba Magazin