Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy a koraszülöttek ellátásában nem szabad pusztán a higiénés követelmények betartására és az életfunkciók fenntartására összpontosítani. Az idő előtt érkezett babának sokkal jobbak az életkilátásai, ha kényeztetjük is egy kicsit. Bebizonyosodott, hogy koraszülött gyarapodását és jól létét a szeretet is befolyásolja.
Anyapótlások
Köztudott, hogy az az újszülött, akit édesanyja szeretettel fogad, magához ölel és betakargat, olyan egyensúlyi állapotba kerül, amely csak minimális energiaveszteséget követel. Egy koraszülött kisbaba állapota nem mindig teszi lehetővé az anyai gondoskodást. Mégis kialakítható olyan gondozási módszer, amely közelít ehhez.
Amerikában, néhány kórházban, az inkubátorban fekvő kisbabát egy nővér állandóan simogatja. Már hazánkban is elterjedt, hogy a babát nem sima felületre, hanem puha, meleg, speciálisan kiképzett báránybőrre fektetik. Azt is tudjuk, hogy az idegrendszer, főként a kisagy fejlődéséhez a belső fül vesztibuláris rendszerének ingerlése szükséges. Ezeket az ingereket mozgással lehet létrehozni.
Az anyaméhben a magzatot édesanyja minden lépése ringatja, az inkubátorba került koraszülött viszont meg van fosztva a mozgás ingereitől. Ezt felismerve fejlesztették ki a ringatózó inkubátort. Az “üvegkalitka” a gyermeket a környezet hangjaitól is elszigeteli: az anyai szervezet megszokott belső hangjai helyett a műszerek fülsértő csörömpölését és a gépek moraját hallja.
Ezt felismerve egy párizsi kórházban az anya magnóra vett hangját, máshol az anyai szívdobogást játsszák le a gyereknek, ami megnyugtatóan hat a kicsire. Néhány helyen a mama illatával átitatott kendőt helyeznek el az inkubátorban. Ezek az anyapótló intézkedések minden esetben a koraszülöttek jobb fejlődéséhez vezetnek.
Kenguru-módszer
Néha nagy bátorság, merőben új szemlélet vagy komoly szükséghelyzet kell ahhoz, hogy egészen kézenfekvő dolgokat felfedezzünk, és alkalmazni kezdjünk. Ez történt a hetvenes években, Kolumbiában. A bogotai kórházakban nagyon sok koraszülött kisbaba jött világra, de nem állt rendelkezésre elegendő személyzet, és nem volt elég inkubátor sem. Így kénytelenek voltak a babákat az édesanyjuk mellett hagyni. A gyerekek lehűlése ellen úgy védekeztek, hogy a kicsit az anya mellkasára fektették, és együtt takarták be őket.
Az eredmény hihetetlen volt: az anyával együtt gondozott babák túlélési aránya magasabb volt, mint azoké, akiknek jutott hely az inkubátorban. Azóta vizsgálatok is igazolták az anya testének hőszabályozó szerepét: ha a gyerek testhőmérséklete csökken, az anyáé nőni kezd, így mindig idelis a kettőjük hőháztartása. Az anya testén tartott baba megfelelő ingereket kap idegrendszere fejlődéséhez, és légzése, vérellátása is javul.
Pár csepp tej csodát tesz
A koraszülött babák édesanyja különleges tejet tud biztosítani gyerekének. Kórokozóktól védő és gyulladásgátló anyagai sok rettegett betegségtől óvhatják meg a kicsit. Ma már, felismerve, hogy a legjobb gyógyszer a saját anya kolosztruma, sok kórházban arra bátorítják az anyát, hogy máraz első naptól fejje le tejét. Ha eleinte pár cseppet tud csak adni, az is kincset ér. Rendszeres fejéssel fokozni lehet a tejtermelést, így, amikor eljön az idő, ő is tud majd szoptatni, mint bárki más.
A koraszülött táplálásának módját az határozza meg, hogy a baba hányadik terhességi héten született. A 29-32. héten született csöppségeknek már sikerülhet a légzést és a nyelést úgy összehangolni, hogy lágy falú műanyagpohárból megitathassák őket. Ha ez nem sikerül, vékony szondán át táplálják. Ha a kisbaba állapota stabil, meg lehet próbálni a szoptatást.
Ha az osztályon kenguru módszert alkalmaznak, a baba érintése és gyakori szoptatása segíti a tejtermelést. Fontos azonban, hogy az anya megértő segítséget kapjon. Egy egészséges baba édesanyját is sokszor megviselik az első hetek, egy koraszülött édesanyjának pedig a szokásosnál is nagyobb lelki terhet kell viselnie.
További cikkeink a koraszülött babákról:
Kapcsolódó cikkek
