1. Alvás
Ez a leg-leg-leg-téma a szülői fórumokon – főleg a babák egyéves korától kezdve. Addig valahogy kihúzzák az anyák és az apák kevés alvással, de azon a ponton általában elvesztik a türelmüket. Teljesen változó, hogy az ekkora babák hányszor kelnek éjjel – a legszerencsésebb szülőké már rég átalussza az éjszakát, a legpechesebbé pedig akár óránként is felsír. Idegőrlő, és a legrosszabb benne az, hogy a nappalt is tönkreteszi, kár szépíteni.Sajnos a fő jó tanácsunk: ki kell bírni, amíg javul a helyzet. Nyilván vannak segítő trükkök, de az igazság az, hogy bármennyi kelés “normális”, ez csupán az adott baba sajátossága. Néhány alapszabály azonban szinte mindenkire érvényes.Az újszülöttek összesen 14-15 órát alszanak naponta (a nappalokat is beleértve). Három hónapos kortól egyre nagyobb szakaszokat alszanak át, de azért a legbékésebbeknél is 4-6 óra a maximum egyszerre.
- Kapcsolódó: A babák alvásigénye
Eddig a korig nagy rendszert ne is várjunk, hiszen az ilyen picik úgynevezett cirkadián ritmusa (vagyis az alvás-ébrenélt ciklusok váltakozása) még nem alakult ki, sőt, eleinte nem is nagyon különböztetik meg a nappalt az éjszakától – írja a babycenter.com.Ilyenkor ez nyilván az étkezéssel is összefügg, hiszen eleinte két-három óránként kell enniük éjjel is. De mikor fogja már átaludni az éjszakát?! – ez az a kérdés, ami minden szülőt foglalkoztat. Sajnos nincs rá egzakt válasz. A féléves babák többsége már képes nyolc órát átaludni, talán rövid időkre megébred, de etetni már nem kell. Ám az, hogy képes rá, nem jelenti azt, hogy meg is teszi. És még egy dolog: ez nem lineáris fejlődés. Vagyis nem úgy van, hogy ha egyszer átaludta, akkor már mindig úgy lesz – ezt ne várjuk. Sokszor éjszakáról éjszakára is változik, hogy egyszer, kétszer vagy sokszor ébrednek. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mitől alszanak vissza könnyen (vagy sem).
- Kapcsolódó: A legnagyobb tévhitek a baba alvása kapcsán
Érdekes az is, hogy mi az, ami megébreszti a kicsiket, mert nem mindig az éhség vagy a tele pelenka. Gyakori magyarázat a kólika – ez a szakasz úgy három hetestől három hónapos korig tart. Szoptatással, hordozással, babamasszázzsal, meggymagpárna használatával enyhíthetjük a tüneteket. Három-négy hónapos korban jön a neurológiai érés, ez is okoz soron kívüli ébrenléteket, ahogy az is, ha jön egy újabb kis fog. Itt szintén a szoptatás a legjobb gyógyír, de rágóka vagy az ínyre kenhető krém is jól jöhet.Mérföldköveket jelentenek a nagymozgások megjelenése is: kúszás, mászás, felállás, járás: mind-mind változtathatnak az alvási szokásokon. De éberré tehet a túl sok inger vagy a szeparációs szorongás is. Már írtunk a McGill Egyetem tanulmányáról, mely szerint a csecsemő alvása nagyon változatos, nem csak az egyes babák alvása tér el egymástól, de egy adott gyermek alvása is változhat, akár éjszakáról-éjszakára is. A kutatás vezetője szerint az éjszaka átalvását egy folyamatnak kellene tekintenie a szülőknek, nem pedig egy mérföldkőnek, amelyet egy bizonyos életkorig el kell érnie a babának – írja a Mother.ly internetes portál.A tanulmány, melyet Marie-Héléne Pennestri vezetett, a Sleep Medicine folyóiratban jelent meg.
- Kapcsolódó: Gyakran ébred éjszaka?
A vizsgálat során a kutatók arra kérték az anyákat, hogy 6 hónapos gyermekük alvásáról vezessenek naplót 2 hétig. Az anyukák jellemzően arról számoltak be, hogy babájuk a 14 éjszakából nagyjából 5 éjszaka aludt egyhuzamban 6 órát, és 3 éjszaka aludt egyhuzamban 8 órát. A gyermekek fele azonban egyszer sem aludt 8 órát egyhuzamban. “A szülők gyakran rengeteg ellentmondásos információt kapnak a baba alvásával kapcsolatban. Nem kell aggódniuk, ha a gyermek nem alussza át az éjszakát egy adott életkorban, mert az alvási szokások csecsemőkorban nagyon különbözőek” – magyarázta Pennestri.
2. Evés
Vagyis pontosabban ‘nem evés’ vagy ‘nem jól’, ‘nem eleget’ evés. Mivel naponta négyszer-ötször is sor kerül rá, bizony, hangsúlyos része az életnek. És általában nem zökkenőmentes. Az egyik legnehezebb fázis az, amikor még nem alakult ki az önálló táplálkozás, így aztán minden étkezés után úgy néz ki az etetőszék és környéke, mintha bomba robbant volna egy bográcsgulyás közepén. Persze, meg lehet előzni ezt, ha az ember falatonként eteti a már nagyobbacska gyerekét is, de ez nem jó stratégia, hiszen akkor sosem tanul önállóságot – a mi levesünk meg mindig kihűl. Szóval az egyik kardinális kérdés a ‘hogyan’, a másik a ‘mit’ és a ‘mennyit’. Merthogy a gyerekek már ilyen korban is lehetnek válogatósak, sőt, sok későbbi táplálkozási zavar épp ilyenkor alapozódik meg.
A Czeizel Intézet vonatkozó vizsgálata szerint minden harmadik gyermek valamilyen étkezési zavarral küzd – erről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Ételelutasítás, étkezési szorongás, ételintolerancia, különböző allergiák, a kisbabák esetében a rágással, harapással, nyeléssel kapcsolatos ún. evéstechnikai problémák – még hosszasan sorolhatnánk mindazt, ami számos család mindennapjait nehezítik meg, és teszik a közös, családi étkezéseket rémálommá.”Legyen szó felnőttekről, gyerekekről vagy csecsemőkről, rengeteget hallunk, olvashatunk arról, hogy adott életszakaszban mit és hogyan kellene enni. Ez a túl sok információ azonban a legtöbb embert csak összezavarja” – mondta a Babaszoba.hu-nak Lukasz Rebeka, a Czeizel Intézet gyerekdietetikusa.A szülők gyakran nem az életkoruknak megfelelő ételeket adják a gyereknek, indokolatlanul vonnak ki egy-egy ételcsoportot a gyermek étrendjéből vagy éppen mindenáron meg akarnak etetni vele valamit. “Ültessük a gyermeket az asztalhoz, hagyjuk, hogy minél hamarabb önállóan egye – tanácsolja a szakértő.- Ne vegyük ki a kezéből az irányítást és ne szóljunk bele, hogy eszik-e és ha igen, akkor mennyit. Nem “kell” megnyalni, megkóstolni semmit, amit a gyermek nem szeretne. Fontos, hogy biztonságossá és egyben jó élménnyé tegyük számára az étkezést, és hagyjuk, hogy megtapasztalja az ételek ízét. Mutassuk meg, hogy egy-egy étel honnan származik, hogyan készül, és ne azt magyarázzuk neki már kicsi korában, hogy mi az egészséges, és mi nem.”Új-zélandi szakemberek 206 csecsemőt vizsgáltak: véletlenszerűen a csapat egyik felét kanállal etették, míg a másik fele lehetőséget kapott arra, hogy – hat hónapos kor után – maga egyen (6 hónapos korban már rendszerint tud ülni a baba, így biztonságosan tud enni.) Ezután a szülők rendszeresen – hét, nyolc, kilenc és tizenkét hónapnál – felmérték a szülők reakcióit. Kiderült, hogy az összes gyerek 35 százaléka nyelte félre az ételt, és ez a 35 százalék ugyanolyan arányba oszlott el a kanállal etetett és a saját kezűleg evő babák között. Kiderült azonban, hogy az utóbbi csoport tagjai szívesebben és többet is ettek, mint társaik. “Ha nagyon figyelünk, a félrenyelés elkerülhető, illetve szükség esetén hamar közbe lehet lépni” – fogalmazott dr. Racheal Taylor, az Otago Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Összegzésképpen elmondható, hogy a korai önállóságra szoktatás javítja az étvágyat.A mennyiségi kérdésre pedig itt a válasz: egy totyogó korú (1-3 éves) gyereknek valójában nagyon kis mennyiségű ételre van szüksége. A rendkívül gyors iramban fejlődő kisbabákkal ellentétben nekik nincs szükségük annyi kalóriára, hiszen ilyenkor jelentősen lelassul a fejlődésük – olvasható Susie Burrell ausztrál dietetikus ajánlásában.
3. Bőrtünetek
Az apák, anyák egyik leggyakoribb témái egymás közt a különféle testi tünetek, hiszen ezektől mindenki megijed, mindenki azonnal meg szeretné oldani, mindegy, hogy lázról, hasfájásról vagy bőrkiütésről van-e szó. Ez nem azt jelenti, hogy ne fordulnánk orvoshoz, ha arról van szó, de van az a kezdeti szint, amivel az ember még nem a rendelőbe rohan, előbb megpróbál tájékozódni a netről ##8211## vagy egymástól, hiszen néha egy tapasztaltabb szülő többet tud segíteni.
Jellemzően a bőrtünetek olyanok amik esetén sorstársaknak szeretünk írni, hiszen ezek elsőre nem olyan ijesztőek, mint valamilyen belszervi tünet vagy egy komolyabb fertőzés, de azért természetesen próbáljuk megoldani.Ráadásul gyakori dologról van szó, hiszen – mondanunk sem kell – a babák bőre nagyon érzékeny. Hajlamos például arra, hogy kiütések jelenjenek meg rajta, akár már közvetlen születés után.
Sok család küzd az úgynevezett koszmóval, zsíros lerakódással is, ami a hajas fejbőrön telepszik meg, és csak olajjal lehet feloldani.
A legtöbben naponta fürdetik az újszülöttet, pedig ez nem feltétlen szükséges, elegendő egy vizes kendős áttörlés is olykor. A sok fürdés ugyanis kiszárítja a kicsik bőrét, és így könnyebben elérik a fertőzések.Talán furcsa, de olyan ártalmatlannak tűnő dolgok, mint a tej és a meleg is okozhatnak kiütéseket. A tejkiütés pattanásra emlékeztető apró pöttyökben jelenik meg: a kicsi bélrendszere még nem tudja rendesen megemészteni az anyatejet. Szerencsére ezek leggyakrabban néhány hét alatt eltűnnek.Hasonlóan néz ki a melegkiütés, amikor nagy a kánikula, és a verejtékmirigyekből nem tud távozni az izzadság. Ártalmatlan dologról van szó, elhanyagolni azonban nem szabad, ugyanis akár felül is fertőződhet.Ijesztőbben fest az ekcéma, ami elég sok picit érint. Sok fajtája van, abban megegyeznek, hogy viszketéssel, gyulladással járnak, duzzanat, bőrpír, hámlás is előfordulhat. Többnyire külső anyag váltja ki, de még a stressz is súlyosbíthatja. Vannak, akik eleve egy túlzott érzékenységgel születnek.
Az ekcéma a legkülönfélébb testtájakat érintheti, de leggyakoribb a végtagokon. Ilyenkor javasolt kizárólag 100 százalékosan természetes babakozmetikumokat használni.Sokan ismerik a pelenkakiütést, pelenkadermatitiszt is, sajnos makacs elváltozás lehet. A gyermek popsija piros, gyulladt, nem akar gyógyulni. Oka lehet a túl szűk, vagy ritkán cserélt pelenka, de allergia is mondjuk a mosószerre vagy a törlőkendőre.A legtöbb bőrtünet ártatlan, és különösebb gyógymódot nem igényel, azonban némelyik fertőzésre utalhat – írtuk korábbi cikkünkben. Amennyiben a gyermeked testén kicsi pirosas-lilás pöttyök jelennek meg vagy sárga váladékkal teli kiütések, láza van és/vagy bágyadt, aluszékony, nyűgös, akkor mindenképp menj orvoshoz vele!
Kapcsolódó cikkek
