A védőoltások minden esetben súlyos, sok esetben életet veszélyeztető betegségek elleni védelmet biztosítják. A megelőzésben, csakúgy, mint a gyógyításban használt minden eszköznek, gyógyszernek, oltóanyagnak biztonságosan kell hatékony védelmet illetve gyógyulást eredményezni. Nem lehet nagyobb kockázata a megelőzésnek, mint magának a betegségnek! Nem okozhatunk nagyobb kárt azzal, hogy megpróbáljuk elkerülni a betegséget, a helyett, hogy átvészelnénk azt!
Joggal vetődik fel a kérdés: Ha annyira hasznos, ami ajánlott, akkor miért nem kötelező? Kötelező az, hogy az egészségügyi dolgozó korrekt módon tájékoztassa a laikust, olyan lehetőségről, mely mind az egyén, mind a társadalom szempontjából hasznos, nyereséggel járó beavatkozás, de sajnálatos módon a teljes állami támogatás jelen gazdasági, egészségügyi helyzetünkben nem oldható meg.
A legvédtelenebbek a gyermekek, közülük is a csecsemők, akiknél az anyai ellenanyagok, és a szoptatás ellenére is súlyos, nagy kárt okozó fertőzések következhetnek be.
Minél korábban kezdjük a védőoltások alkalmazását, annál korábban alakíthatunk ki hatékony védelmet! Immunizációval nem terheljük, ellenkezőleg megerősítjük az immunrendszert. Az oltóanyagok a kórokozók speciális részecskéit tartalmazzák, melyek fertőzést nem okoznak, de az immunrendszer kórokozóként ismeri fel őket és ellenanyagokat termel ellenük. Az ellenanyagok “parkolva” várják a valódi kórokozót és fertőzés esetén számukat megsokszorozva azonnali támadást intéznek a betolakodók ellen.
A gyermekek életében az életkoron túl a közösség a legnagyobb veszélyforrás. Egy bölcsődei, óvodai közösségben szinte megállíthatatlanul végigvonul egy fertőzés. Mivel nem tarthatjuk védőburokban gyermekeinket egyéb módon kell védőpajzsot adnunk, mégpedig védőoltással. Ha a közösség ( a család is egy közösség!) nagyobb része védett a kórokozóval szemben, akkor a kórokozót hordozó egyén (leggyakrabban gyerek) nem tudja kinek átadni a baktériumot, vagy vírust. A beteg gyermekkel foglalkozik a legtöbb felnőtt, így a fertőzött gyermek, a környezetében lévő felnőtteket is veszélyezteti.
Az ajánlott oltásokat a háziorvostól, védőoltási szaktanácsadótól kérhetik. Vény ellenében gyógyszertári forgalomban kaphatók. Az ajánlott oltásokat be lehet illeszteni a naptári oltások közé (lásd az alábbi táblázatot). Ennek szabályát az oltóorvosnak ismernie kell (ha nem ismeri, az oltási tanácsadótól megkérdezi).
- 11 éves korban diphteria, tetanus oltás (10 évente ezután ismétlés javasolt)
- HBV elleni oltásra születéstől van lehetőség (vírushordozó anyák gyermekeinek kötelező).
- Pneumococcus conjugált vakcina 5 éves korig (rizikócsoportban később is) adható. 70%-os támogatás rizikóbetegség esetén! (5 éves korig)
- A Rotavírus elleni vakcinákkal végzett oltást 6 hónapos korig be kell fejezni!
- Bárányhimlő elleni vakcina 12 hónapos kor után, MMR oltással együtt vagy 8 hét szünettel adható.
- Az influenza elleni oltások 6 hónapos kor felett alkalmazhatóak, 9 éves kor alatt az első oltás alkalmával 2 oltást kell adni, 6 hét különbséggel. Az oltás ismétlése évente szükséges.
- Meningococcus C elleni oltások adására 6 hetes kortól van lehetőség. Kiemelkedő fontosságú külföldi utazás esetén, illetve tartós külföldi tartózkodás (kollégium) esetén serdülő kor után!
- Kullancs-encephalitis elleni oltások adása lakóhelyük, életvitelük miatt (kirándulás) veszélyeztetetteknek egyéves kor felett lehetséges.
- Hepatitis A vakcinák alkalmazása 1 éves kor felett megengedett. Hazánk az alacsonyan fertőzött területekhez tartozik, ezért utazáskor vagy járványos megbetegedések esetén fontos az oltás, mert a lakosság nagy része fogékony.
- Humán Papilloma vírus elleni oltás: forradalmian új lehetőség kamaszkortól nők számárára, mellyel a méhnyakrák okozta halálozás és a jóindulatú papillomatozis szorítható vissza.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
