Jódra szüksége van az emberi szervezetnek, de nem mindegy a bevitt mennyiség. A jód elengedhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez, az alacsony jódbevitel pajzsmirigy-alulműködést eredményezhet. Hozzá kell tenni azonban, a túl nagy mennyiség sem szerencsés, mivel az is pajzsmirigy problémához vezethet.
Napi jódszükséglet kor alapján (mikrogram)
- 1 éves korig: 40-60
- 2-3 év: 70
- 4-6 év: 90
- 7-10 év: 120
- 11 év felett: 150
- Terhesség : 175
- Szoptatás: 200
Szoptatás és terhesség alatt valamelyest megnő a szervezet jódszükséglete. A várandósság hónapjai alatt a baba miatt is figyelni kell a megfelelő mennyiségű jódbevitelre: ha nem kerül elég jód a kismama szervezetébe, az károsan befolyásolhatja baba szellemi, idegrendszeri fejlődését. Születés után a szoptatás, az anyatej a jódforrása a babának.
A babák bőre más, mint a felnőtteké
Az újszülöttnek a testsúlyához viszonyítva nagyobb a testfelszíne, továbbá vékonyabb a szarurétege, vízdúsabb a bőre. Ezzel magyarázható, hogy a bőrön keresztüli felszívódás fokozott a kicsiknél. Az intenzív felszívódás miatt a jódos fertőtlenítőszer használatánál is fennáll a veszélye, hogy túl nagy mennyiségben kerül jód a baba szervezetébe. A magasabb jódszint miatt pedig megnövekedhet a hypothyreosis, azaz a pajzsmirigy-alulműködés kockázata.
A jódos fertőtlenítés emellett a baba bőrének sem tesz jót – bőrirritációt, kiütéseket, allergiás reakciót is okozhat. Ha seb miatt az újszülöttnek szüksége van bőrfertőtlenítésre, érdemes olyan készítményt keresni, amely nem tartalmaz jódot. Ezek a fertőtlenítők nem veszélyeztetik a baba pajzsmirigyét, továbbá nem allergizálnak, nem csípnek, és nem irritálják a kicsi bőrét.
Ha valamiért a baba mégis jódos kezelést kapott, érdemes megnézni a pajzsmirigyhormon-szintjét, hogy biztosak lehessünk abban, hogy ezek a normál határértéken belül vannak.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
