Eszter (32 éves, harmadik gyerekének vett először cumit): A cumi volt a mentőövünk!
A szakdolgozatomat írtam, amikor a lányom megszületett, és bár fájdalmas ezt így elismernem, de nem volt rá annyi időm, mint a másik kettőre. Könyvtárba és órákra kellett járnom, csak négyóránként szoptattam. Ő ennél sokkal többet igényelt volna, és ekkor jött mentő ötletként a cumi! Azt hiszem, sok-sok órányi bömböléstől óvtam meg ezzel őt és a bébiszitter idegeit.
Amikor láttam, mennyire szereti, vettem rögtön tíz darabot ugyanabból a cumiból, nehogy gond legyen, ha elveszítjük, vagy ha ledobja és piszkos lesz. Ez sokkal jobb megoldás, mint az ujjszopás, hiszen a szülő irányíthatja az eseményeket.
Amikor szükségem volt rá, odaadhattam a kislányomnak, nem kellett várnom arra, hogy megtalálja az ujját. Amikor majd úgy érzem, felesleges teher a cumi, egyszerűen elvehetem tőle, míg az ujjával képtelenség volna ezt tenni. Egyébként amikor kezdtek jönni a fogai, a gyerekorvos tanácsára sokkal kevesebbet hagytam cumizni.
Jó vagy rossz a cumi?
A barátnőm viszont arra hivatkozik, hogy a mai cumikat már eleve fogszabályozósra gyártják. Ez tényleg rá van írva a mi cuminkra is, ezért azóta hagyom többször cumizni.
András (35 éves, most másfél éves első gyerekének elvből nem vett cumit): Ha szüksége lesz rá, majd az ujját fogja szopni!
Én is ujjszopó fiúcska voltam, és máig emlékszem, milyen fontos volt ez nekem, és milyen jó érzéssel töltött el. A végén már csak titokban szoptam az ujjam, nehogy rám szóljanak, és bizony már iskolába mentem, mire végleg elmaradozott a dolog.
Az ismerősök gyerekein is látom azt, hogy a cumi a szülőké, akkor adják-veszik, amikor ők jónak látják, és amikor be akarják tömni a síró gyerek száját. Az ujjszopás ezzel szemben intim élmény, amit messzemenően a gyerek tart irányítása alatt. Akkor él ezzel a lehetőséggel, amikor nem a külvilágtól vár segítséget és támaszt, hanem saját magában leli meg a vigasztalást.
Engem egyébként nagyon zavar az egész nap cumival a szájában mászkáló gyerekek hada. Természetellenesnek érzem, és szerencsére a feleségem is így gondolkodik, ezért soha fel sem merült nálunk ez a lehetőség. A fiam egyébként főként elalvás előtt szokta szopni az ujját. Napközben állandóan tesz-vesz, szerintem nem is ér rá bekapni az ujját, szüksége van rá fontosabb tevékenységekhez.
Ezek is hasznosak lesznek:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
