Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a kérdést, és elutasította egy oltásellenesek panaszait, akik többek között a lelkiismereti és vallásszabadsága sérelmére hivatkoztak.
Elutasított az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panaszt, amely arra irányult, hogy a testület állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg ezeket a döntéseket. A határozat kimondja, hogy “a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható.”- írja az Index.
Sőt, ha a szülők súlyosan veszélyeztetik a gyermekeiket, megtagadják az együttműködést a hatóságokkal, akkor a gyermek családból való kiemelése is alkotmányosnak minősülhet. A szülők nevelési jogának elvonása azonban csak ideiglenes lehet. Azt is kimondták: a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család, másodlagosan pedig az állam.
A határozat egy konkrét eset alapján született meg, ami nem tárható fel teljesen, mert a beadványozó kérte az Alkotmánybíróságtól a névtelenséget. A beadványozó azt kívánta kimondatni Alkotmánybírósággal, hogy az alaptörvényben foglalt jogaik, így a szülők lelkiismereti és vallásszabadsághoz, továbbá gyermekük családban való neveltetéshez fűződő joga sérült akkor, amikor az illetékes hatóságok a gyermek családból történő kiemelése mellett döntött.
A szülők elutasították a védőnői szolgáltatásokat, így a kötelező és a szabadon választott oltás beadását is 2015-ben született gyermekük esetében.
A hatóságok és a később ezeket vizsgáló bíróságok álláspontja szerint azzal, hogy a szülők tudatosan kivonták gyermeküket az egészségügyi és gyermekvédelmi szervek látóköréből, kontrollálhatatlanná vált a gyermek egyedi egészségi állapota, testi és értelmi fejlődése is a magyar állam számára. Nem csak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is veszélyeztetésnek minősül.
A védőoltások visszautasításának közegészségügyi oldala is van, a szülők azt vitatták, hogy felülírja-e a közérdek az egyén szabadságjogait.
Noha az Alkotmánybíróság egy 2007-es döntése már megállapította, hogy a védőoltások kötelezővé tétele bizonyos mértékben sértheti a lelkiismereti és vallásszabadságot, hiszen a szülőktől megvonhatja a jogot, miszerint meggyőződésük alapján döntsenek gyermekük neveltetéséről, ugyanakkor a testület azt is kimondta, hogy a védőoltások kötelezővé tétele a közösség érdekét szolgálja, a járványok megelőzésének fontos eszköze. Éppen ezért az AB korábban egyértelműsítette azt is, hogy minden gyermeknek meg kell kapnia a védőoltásokat, hogy ne legyen vírus-, illetve baktériumhordozó, így ne jelentsen fenyegetést a közösségre. Tehát egyértelműen a közösségi érdeket helyezte előtérbe az egyéni jogok érvényesítésével szemben.
Az AB tulajdonképpen azt is kimondta, hogy a gyereket akár a szüleivel szemben is védenie kell az államnak. Azt is kimondták, hogy a gyermek családból való kiemelése alkotmányos lehet, ám a határozat értelmében az nem büntető intézkedés, hanem a gyermek védelmét, veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, a hiányzó szülői gondoskodás pótlását szolgáló eljárás.
A kérdés azért is nagyon időszerű, mert újra kanyarójárvány van nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is, az oltásellenesség egyre nagyobb teret nyer, a propaganda pedig minden nehézség nélkül a közösségi oldalakon. A Youtube után nemrég a Facebook is bejelentette, hogy felveszi a harcot az oltásellenes mozgalommal. Az oltásellenesség a WHO szerint hamarosan az egész világon járványügyi vészhelyzetet idézhet elő.
Kapcsolódó cikkeink oltásellenesség témában:
- Egyre veszélyesebb lehet az oltásellenesség
- A szülők tizede elhiszi az oltásellenes üzeneteket
- Ezért terjed újra a kanyaró Európában
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
