Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározását vesszük alapul, e szerint korababának számítanak a 37. hét előtt születettek és a 2500 gramm súlyt el nem érő újszülöttek is. Magyarországon évente 8-9 százalék a koraszülöttek aránya (évente 8000 baba) a KSH adatai alapján a 2500 grammnál kisebb súllyal születettek aránya 2021-ben 7,4 százalék volt. A magas arány évtizedek óta stagnál.
A koraszülés okát nem lehet egyetlen okra visszavezetni és pontosan nem is tudjuk meghatározni. Amit tudunk, hogy léteznek anyai, magzati és környezeti tényezők amelyek növelik annak gyakoriságát, hogy egy baba korán és/vagy alacsony súllyal születik.
Ma már a megfelelő újszülött-gondozásnak – gyors ellátás, szakszerű ápolás, modern technológiai feltételek – köszönhetően nagyon jó esélyekkel indulnak a koraszülött babák is, hogy teljes, egészséges életet éljenek. Gondozásuk nagy szakértelmet igényel, hiszen éretlen immunrendszerrel születnek, ráadásul állapotuk, hétről-hétre változó, komoly diagnosztikus tudást és kihívást jelent. A koraszülött babák intenzív ellátásra szorulnak, nagyon lényeges, hogy már az inkubátorban milyen kapcsolat, kötődés kezd kialakulni a szülővel. Szorosan hozzátartozik a legjobb életkezdethez a zéró szeparáció, azaz hogy biztosítva legyen a folyamatos szülői jelenlét, a bőr-bőr kontaktus és az anyatejes táplálás támogatása.
A szülő gyógyító jelenléte mellett természetesen kiemelt fontosságú a korai fejlesztés, ez a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál a baba 18 hónapos koráig ingyenes fejlesztést jelent. Erről bővebben a koraszulott.com oldalon található és letölthető PICI füzet kiadvány.
Kép: Getty Images
Forrás: Gyerekszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
