Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy pontosan mihez is köthető az anyává válás érzése. Angol kutatók megvizsgálták, hogy az anyává válásnak – mint a női élet egyik legjelentősebb átmenetének – milyen szakaszai és kulcstényezői vannak. A kutatás célja az volt, hogy feldolgozzák ezt a témát, amely hiányzott a szakirodalomból, valamint felmérjék, van-e olyan igénye, szükséglete az anyává válás során a nőknek, amelynek kielégítése nehézségbe ütközik.
Mélypont a terhesség elején és szülés után
Tizenhárom édesanyával készítettek interjút. A 17 és 38 év közti, dél-nyugat-angliai édesanyákat a szülést követő 6-15 hétben keresték fel a beszélgetés céljából. A beszélgetés és a kutatás központi témája az énkép változása volt, amit eredményeik szerint három fő tényező befolyásol: milyen erős kontrollt gyakorolnak saját életük felett, milyen a támogatás, és hogyan zajlik a párból családdá válás. Ezek hatnak leginkább arra, hogy egy nő mennyire tudja magabiztosan, önazonosan átélni, megtapasztalni a várandósság egyes szakaszait, a szülést, a gyermekágyat és a későbbi időszakot.
A kutatás érdekes eredménye, hogy mindez két időszakban a legnehezebb: a terhesség elején, illetve közvetlenül a szülés után. Arra jutottak, hogy ez az a két szakasz, amellyel kapcsolatban a nők korábbi elvárásai a legtávolabb állnak az éppen megélt valós helyzettől. Sok esetben nagyon nehéz feldolgozni például, hogy a vágyott terhesség rosszulléttel, fizikai nehézségekkel, vagy a testkép, testtudat erőteljes megváltozásával jár – amikor először tapasztalja meg egy első gyermekét váró anya, hogy a teste már nem kizárólag az övé.
A helyzet általában javul a második és harmadik trimeszterben és a szülésnél. A gyermekágyas időszak azonban ismét sokkal embert próbálóbb, mint azt sokan várnák. Nemcsak fizikailag, hanem a megtapasztalt felelősség, bizonytalanság és az érzelmi hullámzás miatt is. Sok édesanyának ez az egyik legkimerítőbb és egyben legboldogítóbb élmény, amit valaha átélt.
Nem magányos műfaj!
Van valami, ami jelentősen képes könnyíteni ezeknek a nehéz időszakoknak a terhén: a környezet támogatása. Fontos szerep jut itt az újdonsült édesanya anyjának, párjának és azoknak az édesanyáknak, akik éppen ugyanazt élik át, a várandósságnak és a babagondozásnak hasonló szakaszában vannak.
A terhesség alatt gyakran adódik lehetőség ilyen anyákkal megismerkedni (például a szülésfelkészítő kurzusokon), és akár a szülés után is fenn lehet tartani a kapcsolatot. A kutatók szerint azonban a nehézségek már a fogantatást követően, korán jelentkeznek, ezért akár már a családtervezés szakaszában megadhatnák a nőknek az anyacsoportok elérhetőségét az egészségügyi dolgozók. Így a lehető legkorábban jutnának a nők minél szélesebb körű támogatáshoz, ami segít nekik abban, hogy az anyává válás hosszú folyamatát minél könnyebben éljék meg.
Ezt egyébként gyakran tapasztalják is azok az anyák, akik anyacsoportba látogatnak már várandósan – Magyarországon és Dél-Nyugat-Angliában egyaránt.
Remélhetőleg itthon is egyre több édesanya értesül védőnőktől, orvosoktól arról, hol talál olyan közösséget, illetve csoportot , ahol választ kap a kérdéseire, és ahol meghallgatják, elfogadják. Az anyává válás ugyanis a kutatók szerint hosszú folyamat, a fogantatással kezdődik, és valahol a szülés utáni hónapokban ér véget – az út tehát hosszú, jó, ha nem egyedül kell végigmenni rajta.
Forrás: Darwill, R. – Skirton, H. – Farrand, P. (2010): Psychological factors that impact on women’s experiences of first-time motherhood: a qualitative study of the transition. Midwifery, 26. évf., 3. szám, 2010. június, 357-366.o.
Kapcsolódó cikkek
